Elegendő egyetlen szerencsés lövés a világhírnévhez, mint például Vlagyimir Kopaty esetében. A fehérorosz hátvéd 2002-ben a Salt Lake City-i téli olimpián a svédek elleni negyeddöntőben szerzett felejthetetlen találatot. 2-2-es állásnál, nem sokkal a meccs vége előtt a fél pályáról kapura emelte a korongot. Tommy Salo, a skandinávok egyébként kiváló hálóőre elnézte a fejének tartó löketet, belestukkolt, a pakk pedig a sisakján átperdülve a hálóba csorgott. Az olimpiai jégkorongtornák egyik legnagyobb meglepetése volt, hogy a fehéroroszok ezzel a góllal kiverték a svédeket. Kopaty ettől nem lett se jobb, se kapósabb játékos, nem csapott le rá egyetlen NHL-együttes sem, mégis beírta magát a hoki történelmébe.
A 35 éves hátvédet szombaton Székesfehérvárott köszönthettük, hiszen a Junoszty Minszk alkalmazottjaként ő is szerepelt az Alba Volán ellenfeleként a Kontinentális Kupán. S ha nem is olyan látványosan, mint Salóét, a bravúrt bravúrra halmozó Budai kapuját is bevette. Amikor ez történt, a mérkőzés már eldőlt. A Minszk nem képviselt olyan játékerőt, mint a hazaiak pénteki ellenfele, az orosz Avantgard Omszk, mégis simán átgázolt a Volánon. Az első negyedóra úgy telt el, mintha a fehéroroszok emberelőnyben korongoztak volna, s könnyedén el is húztak 2-0-ra. Ekkor Palkovics villant egyet: kicselezett két-három védőt, majd fonákkal a hálóba emelt. Ezután a Volán kétszer is egy percen át öt a három ellen játszhatott, ám képtelen volt élni az eséllyel. A minszkiek megbüntették a könnyelműséget, elhúztak 5-1-re. Az utolsó gólt Holeczy révén ismét a magyar csapat szerezte, így 5-2 lett a vége; újra tombolt a hazai közönség, mégis hiányérzetünk volt a találkozó után. Nem várhattuk el, hogy az Alba Volán legyőzze az A csoportos szintű fehérorosz együttest, ám az utóbbi években megszokhattuk, hogy évről évre közelebb lopakodik az elithez. A mostani benyomás alapján a távolság inkább nőtt.
Érdeklődésünkre ezt idősebb Ocskay Gábor szakosztály-igazgató is elismerte: „Valóban, az idén kicsit mintha visszaléptünk volna. Külföldről nem sikerült olyan klasszisokat igazolni, mint korábban, s az is megnehezíti a munkát, hogy az edzőnk, Karel Dvorák csak csehül beszél. Mindezért én is felelős vagyok, ami nem jelenti azt, hogy a játékosokat fel akarnám menteni.” Erre nincs is szükség. Ők is érezték, hogy elmaradtak az elvárttól, a csapatkapitány ifjabb Ocskay nem is kertelt: „Két dupla fórból az egyiket be kell ütni.”
Tegnap a meglepetésre első két mérkőzését elvesztett Ilves Tampere ellen még volt lehetőség javítani. Pontosabban csak lett volna. A Volán jól kezdett, sokkal jobban, mint az első két találkozón, tíz percen át egyenrangú ellenfele volt a finn együttesnek. A vezetést is megszerezhette volna, hiszen négy percen keresztül emberelőnyben támadhatott, ám nem tudott mit kezdeni a nagy lehetőséggel. A jóval rutinosabb finnek – akik erre a meccsre már nem nevezték élő legendájukat, a hat olimpiát megjárt, 1995-ben világbajnok, immár 42 esztendős Raiko Helminent – a magukét azonnal kihasználták. Első góljukat az első harmadban további kettő követte, így húsz perc után gyakorlatilag eldőlt az összecsapás. Ettől felengedett a görcs a fehérváriakban, a második húsz percben nagyszerűen játszottak, s Kovács révén szépítettek. Az utolsó harmadban mindent megtettek azért, hogy megszorongassák ellenfelüket, ami nem sikerült, végeredményben 5-1-re nyert a Tampere.
Ha tudásukban akadnak is hiányosságok, a szívük helyén van a fehérváriaknak. S nemcsak a játékosoknak, hanem a szurkolóknak is. A közönség tegnap is éltette a vesztes csapatot, mintegy köszönetet mondva azért, hogy jóvoltából három napon keresztül csúcsszínvonalú hokit láthatott.
A Kontinentális Kupa végeredménye: 1. Junoszty Minszk (fehérorosz) 6 pont, 2. Avangard Omszk (orosz) 4, 3. Ilves Tampere (finn) 2, 4. Alba Volán (magyar) 0.
Kapu Tibor
Megható pillanatokat élt át Kapu Tibor Houstonban
