A Real Madrid – Barcelona Királyi-kupa-döntő nem fejeződött be negyed tizenkettő körül, és nem Valenciában ért véget. A kötelező sajtóértekezlet után a kupagyőztes fővárosiak chartergépre szálltak, s azon nyomban hazarepültek Madridba, ahol a Barajas repülőtérről előbb a Bernabéu-stadionba hajtattak nyitott emeletes autóbusszal, majd onnan a Cibeles térre a város központjába, a legendás szökőkúthoz.
Hajnali négyre ért a busz a márvány szoborcsoporthoz, ahol már több ezer fanatikus várta a Barcelonát 2-1-re legyőző hősöket. Igaz, lényegesen kevesebben voltak, mint három éve, amikor José Mourinho vezérletével sikerült elhódítani a trófeát a Barca elleni 1-0-lal, Ronaldo fejesgóljával. Mivel most a kupadöntő a húsvét előtti nagyhét szerdájára esett, és elkezdődött a vakáció, sokan elutaztak néhány napra üdülni, kevesebben maradtak a szurkolók közül is a fővárosban. (Ennyit az állítólagos spanyol válságról )
A legnagyobb taps, ováció Gareth Bale-t, a fantasztikus győztes gól szerzőjét fogadta, akit a világsajtó már el is nevezett „walesi hercegnek”. A kupát ezúttal nem ejtette le Sergio Ramos a busz tetejéről, mint három éve, igaz, ezúttal Pepével együtt ketten fogták a serleg fülét
„Sikerült megnyernünk, s ezzel feltettük a koronát a művünkre – mondta Iker Casillas, a 153-szoros válogatott csapatkapitány, aki 1028 perc után kapott újra gólt a Királyi Kupában. – Remélem, hiszem és azt kívánom, hogy találkozzunk ugyanitt, a még hátralévő sorozatok, a bajnokság és a Bajnokok Ligája befejezése után!” Nem éppen kis igényű fogadkozás
Előzőleg a Mestalla vegyes zónájában a meccs – pozitív és negatív – hősei nyilatkoztak. De még a nyilatkozatok előtt, benn a gyepen történt valami, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a meccset a lelátóról végignéző – sérült – Cristiano Ronaldo odament az önmagába roskadt Messihez, átölelte a vállát, és vigasztalta az összetört argentint.
Sokunknak felért egy revelációval ez a gesztus. Talán mégiscsak van szíve a zselézett hajú ficsúrnak. És nem is kicsi.