Mégsem normális, hogy a családias magyar jégkorong egymást követő két évfolyamából – Ocskay Gábor 1975-ben, Rajz Attila 1976-ban született – egy-egy játékos, ráadásul hosszú éveken át két csapattárs fiatalon távozzon közülünk. Ennyire veszélyes lenne a hoki?
Utánanéztünk egy nemzetközi lajstromnak, amely az aktív játékosként elhunyt jégkorongozókat veszi számba. (A lista nyilván nem teljes, de nem szorítkozik a sportág centrumára, Észak-Amerikára, Ocskay Gábor is szerepel benne.) Nos, tizenhárom hokis halálát okozta infarktus vagy más szívprobléma. Ez egyfelől nyilván sok, másfelől viszont nem, hiszen csupán a jégkorong két legismertebb repülőgép-katasztrófájában – 1950-ben a VVSZ Moszkva (a CSZKA elődje), 2011-ben a jaroszlavli Lokomotyiv csapatát szállító gép zuhant le – 36-an vesztették életüket, az autós balesetek több tucatnyi áldozatáról nem is beszélve.
A civil világban összehasonlíthatatlanul nagyobb veszély leselkedik a sportolókra, mint a sportpályán. Mégis, arra nézve, hogy a sportágak között létezik-e veszélyességi sorrend, s ezen belül a jégkorong hol helyezhető el, doktor Sidó Zoltán kardiológustól kértünk útmutatást.
„Létezik sorrend, de ebben a jégkorong messze nem foglal el veszélyes helyet, nem gyakoriak a hirtelen halállal kapcsolatos esetek. A tüdőembólia sajnos végzetes lehet, ha kikezeletlen mélyvénás trombózis áll a hátterében. Késlekedés nélkül orvosi segítségre van szükség, de Rajz Attila esetében nem ismerem a pontos tüneteket, ezért nem szeretnék felelőtlenül állást foglalni. Ocskay Gábornak diagnosztizált szívbetegsége volt, el volt tiltva a sporttól, nem lett volna szabad visszatérnie a jégre. Ocskay és Rajz esete között ezért nem hogy nem érdemes, egyenesen tilos bármilyen párhuzamot vonni.”
