Trónfosztást ígér a hétvége

A legjobbkor szakította meg a hárommeccses nyeretlenségi sorozatát a Veszprém a Szeged ellen. A férfi-kézilabdabajnoki döntő első felvonásának szünetében még a címvédő vezetett, de a második félidőt tizenkét góllal nyerte meg a trónkövetelő, amely 35-24-re győzött. A visszavágó formalitásnak tűnik, a korona hamarosan visszaköltözik a királynék városába.

Tönnesen kétszer is eljutott a Final Fourba a Veszprém játékosaként Fotó: Mirkó István

Tavaly májusban a Veszprém Arénában ünnepelte bajnoki címét a Pick Szeged, azóta háromból háromszor legyőzte a „trónkövetelőt”: kétszer az NB I-ben, egyszer pedig a Magyar Kupa fináléjában. Bő egy esztendővel a szegedi befutó után próbált revansot venni a Veszprém az őt 11 év után a trónról letaszító csapaton. Nagy László kézilabda-szövetségben vállalt fontos tisztsége – áprilisban alelnökké választották – miatt a döntők történetében először külföldi játékvezetők dirigáltak. A meccs előtt felcsendült Tina Turner klasszikusa, a Simply the best, elsötétült a csarnok, a csapatok visszavonultak egy utolsó összeölelkezésre az öltözőbe. Fél hét előtt pár perccel a szegedieket szólították a színpadra név szerint. A Veszprémben töltött évek emlékére Mirko Alilovic tapsot kapott, Dean Bombac és az edző, Carlos Pastort úgy kifütyülte a hazai közönség, hogy az még Várpalotára is elhallatszott.

A Szeged nem nevezte a bokasérüléssel bajlódó Balogh Zsoltot és a szintén sérült Alen Blazevicet. A magyar himnusz után elkezdődött a rangadó. Hat perc kellett az első akciógólhoz: a Veszprém Arénában játékosként utoljára fellépő Nagy László szerezte. Tíz perc alatt fej fej mellett haladtak a csapatok. A dán játékvezetők nem voltak szívbajosak: még negyedóra sem telt el a meccsből, de már másodszor küldték ki a veszprémi védelem oszlopát, Blaz Blagotinseket, sőt Nagy is leült két percre.

A Szegedben főként a spanyolok villogtak, Jorge Maqueda és Joan Canellas. Szűk húsz perc után Mackovsek helyén a búcsúzó Ilics kapott szerepet, Mahé váltotta Lékait, majd csodapasszt adott Gajicnak, aki 11-8-ra alakította az állást. Pastor azonnal időt kért. És feléledt a Szeged, az Alilovicsot váltó Segóban elakadtak a labdák, pillanatokon belül egyenlített, sőt a vezetést is átvette a bajnok. Bajba került a Veszprém: Blagotinsek megkapta a harmadik kétperces büntetését, s 14-13-as szegedi előnnyel zárult az első félidő.

Tönnesen két góllal járult hozzá csapata győzelméhez
Fotó: Mirkó István

Bánhidi Bence góljával folytatódott a meccs a szünet után. A bajnok beragadt, Nagy harmadik találatával megint minden kezdődhetett elölről (15-15). Ahogy a találkozó elején, ismét felváltva estek a gólok. Várható volt, hogy amelyik csapat el tud lépni a másiktól, az jó eséllyel meg is nyeri a döntő első felvonását. Okosan rájátszott a Veszprém Nik Henigmanra, aki képtelen volt pótolni a védelemben Blazevicet. Megint elment hárommal a Veszprém (20-17), s mintha minden ismétlődött volna, újra időt kért Pastor mester.

Debütálhatott volna a videóbíró, Nagy László hevesen mutatta az egyezményes jelet a játékvezetőknek, de makacsul hittek a szemüknek, a gólvonalon túl látták Canellas hétméteresét. De még ez is belefért a veszprémieknek, a szélről és hétméteresből hibátlan, Gajic és a kapuban parádézó Mikler vezérletével tízre, majd tizenegyre nőtt a hazai előny. A Vardar elleni idegenbeli és hazai BL-negyeddöntő után sorozatban a harmadik mérkőzésen esett szét a Szeged játéka a második félidőben. A szünet utáni 30 percet 12 góllal nyerte meg a Veszprém, végeredményben 35-24-re győzött, és ha csak valami csoda nem történik, visszaül a hazai trónra.

– Amióta kiestünk a BL-ből, nem találunk magunkra. Sokkal pontosabban kellett volna játszanunk támadásban, és a védekezésünk sem működött. Gratulálok a Veszprémnek – nyilatkozta letörten Carlos Pastor.