Kemény Dénes, a magyar válogatottat 2000 és 2008 között három olimpiai bajnoki címre vezető legendás szakember a pszichológiában – is – zseni. Tegnapi cikkünkben, amikor Varga Dénes ujjtörésének hatásáról kérdeztük a Kvangdzsuban tartózkodó Keményt, azt mondta, akár lélekben meg is erősítheti játékosainkat a világ talán legjobb pólósának elvesztése. (Ami csak Puskás Ferencnek az 1954-es vb-n történt sérüléséhez fogható.)
Hát így is történt.
Attól kezdve, hogy mi hoztuk el a labdát az első ráúszásnál a spanyolok elől, egyszer sem kellett hátrányból felállnunk, a maximum, ameddig eljutottak David Martin szövetségi kapitány legényei, 5-5 volt a második negyedben, attól kezdve rájuk szakadt az ég a Nambu Egyetem nyitott uszodájában. Meg sem álltak a mieink 12-6-ig; Nagy Viktor mindent védett – még egy ötméterest is –, a blokk hermetikusan zárt, a spanyolok három klasszisát, Mallarachot, Munarrízt és Perronét kikapcsoltuk a játékból, elöl pedig a balkezes Zalánki élete játékát nyújtotta három bombagóljával, Hárai svédcsavarral, Manhercz pedig klasszikus ívű ejtéssel vette be az eleinte López, később Lorrio által meglehetősen hanyagul őrzött spanyol kaput.
A negyedik negyed már nem számított, azt 5-1-re megnyerték az ibériaiak, bár Manhercz góljára szükség volt, nehogy még jobban felzárkózzon az ellenfél. A végeredmény 13-11 lett, mi pedig azonnal hívtuk WhatsAppon Märcz Tamás kapitányt.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
– Köszönöm a gratulációt, de még semmit sem nyertünk meg, csupán első helyen jutottunk tovább a csoportból, és fontos három nap pihenő ennek a jutalma – mondta a 45. születésnapját ünneplő szakember. – Semmi különöset nem csináltunk, a fiúk hozták azt, amit megbeszéltünk, és persze fantasztikus volt a védekezés, a blokkokkal, Nagy Viktor bravúrjaival, ami az utóbbi hónapokban amúgy is jellemezte a csapatot. Nem volt könnyű elviselni Pohl és Jansik kipontozódását, de erre meg azt mondom, hogy Új-Zéland ellen főpróbát tartottunk az ilyen helyzetek kibekkelésére, hiszen akkor meg Pohl nem játszhatott eltiltás miatt. A negyedik játékrészre, amikor már hat góllal vezettünk, kicsit csökkent a koncentráció, ezért tudtak felzárkózni a spanyolok, de ennek már nem volt jelentősége. Azt nem mondhatom, hogy Varga Dumi sérülése nem rázta meg a csapatot, de mi úgy szeretjük a sorsot, ahogy jön!
