Mindenki boldog lehetett

Ünnep zajlott tegnap Iváncsán: a falu harmadosztályú csapata a Ferencvárost fogadta a 64 közé jutásért a labdarúgó Magyar Kupában. A magyar bajnok 3-0-ra győzött, de Iváncsán mindenki boldog volt ezen a napon.

2019. 09. 26. 7:18
Testközelből. Kiment a meccsre a falu apraja-nagyja Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nincs szükség sem helyismeretre, sem navigációra. Iváncsa határához érve elég a pár száz méterenként az út mentén álló rendőrautókhoz igazodni, és így is könnyen eljutunk a falu túlsó végében lévő futballpályához. A környék utcái már egy órával a kezdés előtt megtelnek, a házak elé kiülő asszonyok kíváncsian figyelik az itt ritkán látható nyüzsgést. A rendőrök távolról tartják szemmel a környéket, a jelenlétük nem hivalkodó, de észlelhető, ennyi bőven elég is. Nem mintha balhé lenne várható, a magyar futball nem az NB III-as Iváncsa és a Ferencváros ellenséges viszonyáról híres.

Már csak azért sem, mert a Fejér megyei faluban a zöldeket nyilvánvalóan nagy barátok, sőt rajongók fogadják a Magyar Kupa hét végi fordulójából elmaradt mérkőzés pótlásán. A helyiek külön sálat készítettek erre az alkalomra a két csapat nevével és színeivel, és szinte mindegyikük ezzel a nyakában érkezik a takaros, tipikus falusi pályára. Az öltözőépület tetejére a VIP kiváltságosai mászhatnak fel, a két oldalán egy-egy fémvázas lelátón lehet ülni, a többség pedig a kerítés mentén, állva figyeli a melegítő futballistákat, és próbálja kitalálni, ki kicsoda a vendégeknél. A fradisták szemben, a kispad és az oldalsó bejárat mellett próbálgatják a hangjukat, ránézésre mintegy kétszázötvenen ruccantak ki a fővárosból.

A többi itt lévő pedig tényleg barát, ők zömmel iváncsai fradisták. Jó példa az a hetven közeli úr, aki a két csapat kivonulásakor bőszen üti az egyik fiatalabb társa nyakába akasztott hatalmas dobot, teli torokból üvölti, hogy „Hajrá, Iváncsa!”, ám amikor kifogy a szuszból, mosolyogva, halkan teszi hozzá: „Mindörökké Ferencváros!” És ha ez nem lenne elég, leveszi a melegítőjét, amely alól előbukkan egy hófehér Fradi-mez, rajta rengeteg autogrammal.

Szergej Rebrov nem a fakót küldi pályára, a kezdőben szereplő Gróf, Frimpong, Dvali, Heister, Ihnatenko, Leandro, Isael, Skvarka, Tocmac és Priskin nem a futottak még kategóriájába tartozó futballisták a bajnoknál, talán csak a fiatal Szeretőt nem láthatták az iváncsaiak még a televízióban sem. Ám nem okoz csalódást a helyi csapat sem, amely bátran letámad, Domokos középpályás csaknem a bal felső sarokba bombáz, a vendégek pedig szemlátomást nem erre számítottak. Az egyik idősebb szurkoló vérszemet is kap, kijelenti, hogy ez „egy büdös döntetlen lesz, a Groupamában pedig nyerünk eggyel”. Tájékozottabb komái gyorsan felvilágosítják, ez a párharc ma dől el, és ő hajlik a kompromisszumra, így szerinte tizenegyesekkel jut tovább az Iváncsa.

Testközelből. Kiment a meccsre a falu apraja-nagyja
Fotó: Havran Zoltán

Lelkesedésben nincs hiány a pályán és mellette sem. A hetven közeli úr és környezete olykor rázendít arra, hogy „Utcára nyílik a kocsmaajtó, kihallatszik belőle a Hajrá, Iváncsa!”; a gyepen viszont a Ferencváros gyorsan túlesik az első zavarán, nyomasztó fölényben futballozik, és fél órához közeledve Leandro megszerzi a vezetést. Dicséretére szóljon a hazai csapatnak, hogy a hátrány energiákat szabadít fel, a szünet előtti percben például Gróf bravúrral ment, miután Killer gyilkos ösztönnel csap le egy kapu előtt eladott labdára.

Ahogy telik az idő, egyre jobban kidomborodik az osztálykülönbség, előbb Skvraka növeli az előnyt, majd a csereként beállt Sigér is betalál, és szép lassan véget is ér a mérkőzés: 0-3. Szemlátomást mindenki boldog: a helyi játékosok, mert játszhattak a magyar bajnok ellen, és derekasan helytálltak, a helyi szurkolók, mert testközelből láthatták a Fradit, a vendégek pedig azért, mert nyertek, és továbbjutottak a legjobb hatvannégy közé. A hetven közeli úr kitapsolja magát, majd összegzi a délután szakmai tapasztalatait. „Hát, a Fradi tényleg jobb csapat” – mondja komoly arccal.

Vállára veszi a dobot, és elindul haza.

(A másik tegnapi mérkőzésen a ZTE 5-1-re nyert a megye első osztályú Kiskunfélegyháza vendégeként.)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.