Nincs itthon olyan avatott szakértője a montenegrói női kézilabda-válogatottnak, mint Zsiga Gyula. A Dunaferrel 1999-ben Bajnokok Ligáját nyert szakember jelenleg a Magyar Kézilabda-szövetség szakmai igazgatójaként dolgozik. Ez utóbbi minőségében is érdekes a véleménye, úgy meg főleg, hogy 2007 és 2009 között a montenegrói válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett. A mai ellenfelünk keretéből többek között Jovanka Radičevićcsel, Majda Mehmedovićcsal, Andrea Klikovaccal, Katarina Bulatovićcsal és Milena Raičevićcsel volt munkakapcsolata. Zsiga Gyula szerint a tapasztalat Montenegró mellett szól a mai vb-csoportmeccsen.
– Régóta együtt játszó, rutinos, kiváló kézilabdázókról van szó. A tapasztalat feléjük billenti a mérleg nyelvét, és fizikai paramétereiket tekintve is erősek: jó erőben levő, 180 centiméternél magasabb játékosokat tudnak felvonultatni a belső posztokon. Nálunk a mezőnyjátékosok közül csak Tomori Zsuzsanna és Szabó Laura számít az átlagnál magasabbnak, az átlövőink nem nagy termetűek – mondta érdeklődésünkre a magyar „Montenegró-felelős”.
Kérdés, mi lehet az esély a mai csoportmeccsen, ami nagyban meghatározhatja a válogatott sorsát a világbajnokságon.
– Szélesen kell játszani, középről kellene széthúzni, megmozgatni az ellenfél védőfalát, és kihasználva a gyorsaságunkat, a védekezésből kell gyors kontrákat indítani, majd pontosan végigvinni a lerohanásokat.

Fotó: MTI/Illyés Tibor
Zsiga Gyula szerint az ellenfél kulcsembere, Bulatović sérülése nem komoly, a jobbátlövőt és az irányító, balátlövő Raičevićet a magyarok elleni mérkőzésre pihentette Per Johansson, a montenegróiak svéd szövetségi kapitánya. A délszláv erények között tartjuk számon a fanatikus küzdőszellemet, amit tanítani lehet, de Montenegróban nem kell, mert eleve ilyen habitusúak a játékosok. A magyar válogatott esetében az lehet a kérdés, hogy az utánpótlásszinten sikert sikerre halmozó junior világbajnok játékosok hogyan tudták feldolgozni a Spanyolország elleni vasárnapi vereséget, és a tapasztaltabb csapattársaikkal együtt vajon el tudják-e viselni a győzelmi kényszerrel járó nyomást.