„Los Angelesben különböző kerületekben élnek az emberek, és ezek között kevés az átfedés, kivéve, ha a sportról van szó. A leggazdagabbak a Staples Center első soraiban, közvetlenül a pálya mellett foglalnak helyet, de ők nem kapcsolódnak közvetlenül ahhoz a szurkolói közösséghez, amelyet a számtalan névtelen fekete, fehér, latin és ázsiai drukker alkot. Ők nap mint nap keményen dolgoznak, és a televízióban nézik a meccseket, miközben Kareem Abul-Jabbar, LeBron James és Kobe Bryant nevével ellátott mezt viselnek, és hisznek abban, hogy a győzelem nemcsak egy lehetőség, hanem a születési jogunk is. Kobe Bryant az ő emberük volt. A mi emberünk volt. Egy férfi, aki elhitette velünk, hogy a megfelelően elvégzett munkával és akarattal bármikor győzhetünk. Egy férfi, aki a cserepadon kezdte, aztán helyi hőssé vált, nagy örömet okozva a szurkolóknak. Most, egy tragikus napon ezt a nagy örömöt az óriási veszteségérzet váltja fel.”