A nemzetközi sajtó Kobe Bryant sportolói pályafutását és emberi nagyságát egyformán hangsúlyozta a 41 évesen, vasárnap tragikus helikopterbalesetet szenvedett kosárlabdázó halálának másnapján.
Egyesült Államok
Los Angeles Times:
„Los Angelesben különböző kerületekben élnek az emberek, és ezek között kevés az átfedés, kivéve, ha a sportról van szó. A leggazdagabbak a Staples Center első soraiban, közvetlenül a pálya mellett foglalnak helyet, de ők nem kapcsolódnak közvetlenül ahhoz a szurkolói közösséghez, amelyet a számtalan névtelen fekete, fehér, latin és ázsiai drukker alkot. Ők nap mint nap keményen dolgoznak, és a televízióban nézik a meccseket, miközben Kareem Abul-Jabbar, LeBron James és Kobe Bryant nevével ellátott mezt viselnek, és hisznek abban, hogy a győzelem nemcsak egy lehetőség, hanem a születési jogunk is. Kobe Bryant az ő emberük volt. A mi emberünk volt. Egy férfi, aki elhitette velünk, hogy a megfelelően elvégzett munkával és akarattal bármikor győzhetünk. Egy férfi, aki a cserepadon kezdte, aztán helyi hőssé vált, nagy örömet okozva a szurkolóknak. Most, egy tragikus napon ezt a nagy örömöt az óriási veszteségérzet váltja fel.”
Washington Post:
„Kobe Bryant a sportban és a civil életben is olyan ember volt, akinek fáradhatatlan és versenyképes gondolkodása ugyanannyira figyelemre méltó volt, mint sokoldalúsága és ambíciói. Bryant az egyik legveszélyesebb kosaras volt az NBA-ben, amelyet korábban Michael Jordan, Magic Johnson és Larry Bird uralt. Amikor ezek a játékosok visszavonultak, az örökségüket Bryant vette át.”
New York Times:
„Sokkal több volt ő, mint egy legendás kosárlabdázó. A világ legismertebb sportolói közé tartozott, akkora sztár volt, mint Tiger Woods vagy Michael Jordan, a szurkolók pedig körberajongták akkor is, ha Pekingben, de akkor is, ha Beverly Hillsben járt.”
Oroszország
Sport-Express:
„Amikor napvilágot láttak az első hírek, melyek szerint Kobe Bryant egy helikopterbalesetben életét vesztette, az első gondolata mindenkinek az volt, hogy ez nem lehet igaz. Az ilyesmi egyszerűen nem lehetséges, nem történhet meg. Egy sportoló, akinek a pályafutásán és játékán kosárlabda-szurkolók generációi nőttek fel, nem halhat meg 41 évesen.”
