A két csapat egyaránt a maximális nyolc pontról kezdte meg a középdöntőt. Egy hónapja 27-27-es döntetlen játszottak Győrben, a végeredmény az ETO-ra nézve volt hízelgő. Egyértelmű volt a képlet: amelyik csapat megnyeri az újabb rangadót, a csoport élén végez.
Csakúgy, mint egy hónapja, a Győr szerzett a vezetést, aztán futott az eredmény után. A Brest többször is vezetett három góllal. Az ETO-ban Amorimnak nem ment a játék, kész szerencse, hogy az őt váltó Kristiansen nagyon elkapta a fonalat, az első félidőben öt remek góllal tartotta a lelket a társaiban. Rajta kívül még Faluvégi emelkedett ki. Szünetre döntetlen lehetett volna az eredmény, ha a Győr az első félidő utolsó másodpercében nem kapott gólt, így 15-14-gyel fordultak a csapatok.
A folytatásban is Kristiansen és Faluvégi repítette az ETO-t, amely a 38. percben – átmenetileg – a vezetést is átvette. Aztán ismét ellépett a Brest, négy góllal is (25-21), negyedórája maradt az ETO-nak legalább az egyenlítésre. Az 53. percben már 26-26 volt az állás... S következett az újabb idegtépő végjáték. Amorim volt a nyerő ember, nem bírtak vele a franciák. A legvégén Kiss Éva bravúrja jelentette az egygólos, 29-28-as győri győzelmet.
Megvan a csoportelsőség, irány a négyes döntő. És a címvédés...
Még mindig messze a csúcsformától
„Sem helyzetkihasználásban, sem kapuban nem nyújtottuk azt a teljesítményt, amit egy Brest szintű ellenfél megkövetelne. Az egység, a küzdőszellem diadala volt ez a győzelem. Még mindig messze vagyunk a csúcsformától” – nyilatkozta a mérkőzés után Danyi Gábor, az ETO vezetőedzője.
