Voltak ők már jobb passzban is

Hétfő reggel benépesült a Duna Aréna – de nemcsak a 2017-es vizes vb-re átadott létesítmény, hanem több más vidéki uszoda is –, a válogatott keret mintegy nyolcvan úszója megkezdhette a medencés edzéseket. Volt, aki három, mások öt hét kényszerpihenő után, annak függvényében, hogy miként alakult az illető koronavírustesztje. Az edzők és versenyzők egyetértenek abban, hogy az igazi kihívás a motivációs szint fenntartása.

ÚSZÁS

Végre nem kihalt a Duna Aréna parkolója, tegnaptól hivatalosan is edzhetnek az uszodamonstrumban a válogatott keret tagjai, durván nyolcvan úszó. Szilágyi Gerda, a Stamina 16 éves üdvöskéje, a Shane Tusuppal készülő Eb-ezüstérmes, ifjúsági olimpiai bajnok Liliána testvérhúga az első, akivel összefutunk. – Három hét után először úsztam ma, háromezer méter volt a penzum, amit Kovács László, az edzőm előírt. Mit mondjak, nagyon hiányzott már az úszás – mondja egy szuszra a reményteljes hátúszó, majd beül édesapja, a klubtulajdonos és négyszeres olimpikon mellé, majd elhajtanak.

De már jön is Gyurta Gergely, az UTE 28 éves gyors- és vegyesúszóklasszisa, edzői, Magyarovits Zoltán és Kovácshegyi Ferenc társaságában. „Gege” normál körülmények között Montpellier-ben, Philippe Lucas, a francia sztáredző keze alatt készül, onnan jött haza március végén, amikor kirobbant a járvány. A franciáknál nagyobb a szigor, mint idehaza, csak május 10-én léphetnek be az uszodába. – Hat negatív tesztet produkáltam, de magamtól nem mentem volna be a Duna Aréna vizébe, hiszen kilencen elkapták a vírust a válogatottból, és nem akartam veszélyeztetni a 83 éves nagymamámat – magyarázza. – Most már, hogy mindenki vírusmentes, nincs akadálya az edzéseknek, ha csak nem a motivációhiány. Nehéz így hajszolnia magát az embernek, hogy nem látjuk a célt. Ebben a helyzetben az edzés inkább munka, nem annyira örömforrás. A márciusi országos bajnokságra csúcsformába kerültem, borzasztóan sajnáltam, hogy elmaradt a viadal.

a négykarikás márka fekete szponzori kocsijából száll ki, és viharzik be a Duna Arénába. Mögötte edzője, Selmeci Attila. – Öt hétig csak tornatermi edzéseket tudtunk tartani a Honvédban, március 16. óta ma reggel volt vízben Kristóf először – mondja a mester. – Amikor hazajöttünk a dél-afrikai edzőtáborból, csak egyszer tudtunk edzeni hétfő délután, kedd reggel már letiltottak bennünket a koronavírus miatt. Ma reggel 3500 méter gyorsot úszott Kristóf és két társa, Biczó Bence és Márton Richárd. A technikájuk eléggé szétesett, mindenük fáj, de ez ilyenkor természetes. Általában két hét után érzik először, hogy úgymond otthon vannak a vízben. Délután már pillangót is úsznak, nem is merem megtippelni, milyen időre lenne most képes Kristóf azon a távon, amelyiken világbajnokságot nyert Kvangdzsuban.

Selmeci régi motoros, pontosan tudja, mi a legnagyobb veszély ebben a jelenlegi helyzetben.

– Reális, belátható célt kell kitűznöm a srácok elé, mert a 2021. júliusi olimpia túlságosan messze van. Ezért az augusztusi budapesti Eb-re készülünk, és mindaddig, amíg hivatalosan nem fújják le az eseményt, úgy dolgozunk, hogy a viadal meg lesz tartva. Komoly szakmai feladat fenntartani a motivációs szintet, edzői pályafutásom egyik legkeményebb kihívása – ismeri el a tapasztalt szakember.

Milák Kristóf este háromnegyed hétkor jön ki az uszodából, fején kapucni, aki róla akarná megmintázni a lelkesedés, a jókedv szobrát, az most rossz helyen jár. Kérdésemre, hogy „volna-e kedve pár mondatot mondani az újrakezdésről” egy kitérő „most inkább nem” a válasz, majd mintegy magyarázatképpen hozzáteszi: – Voltam már jobb passzban is. – Azért a fotó elkészül a világbajnok világcsúcstartóról, mi pedig megpróbáljuk dekódolni a morcos hangulat okát. Gyurta Gege már megmondta: túl messze van az a 2020-as tokiói olimpia. Konkrétan 2021-ben vagy még később.