II. Erzsébet kihagyta az első Formula-1-es futamot

Miközben várjuk, hogy július első hétvégéjén, az Osztrák Nagydíjjal végre megkezdődjön a Formula-1-es szezon, és találgatjuk, hogy a világbajnokságon vajon mit hoznak az előttünk álló hónapok, a mai napon hetven esztendőt vissza is kell ugorunk az időben. Ugyanis 1950. május 13-án rendezték az első F1-es futamot, mégpedig Nagy-Britanniában, Silverstone-ban.

Történelmi pillanat: először Giuseppe Farinát intették le a kockás zászlóval Fotó: Fotó: Alfa Romeo

A Brit Nagydíjra kétszázezer néző zarándokolt el a közép-angliai, Nor­thamptonhoz közeli településre, ami manapság is csak egy közepes méretű falu. A lelátón helyet foglalt VI. György király is a feleségével, Erzsébet királynéval, valamint kisebb lányukkal, Margit hercegnővel. A jelenlegi uralkodó, II. Erzsébet, aki akkor 24 éves volt, azonban kihagyta a jeles eseményt, meglehet, hogy ma is bánja. A mezőnyben két olasz márka (Alfa Romeo, Maserati), két brit (Alta, ERA) és egy francia (Talbot) képviseltette magát.

Tíz csapat tizenhat versenyzőt nevezett, rajtuk kívül további tíz „privát” induló volt. Közülük huszonegyen tudták kvalifikálni magukat a rajtrácsra: kilenc brit, négy francia, két olasz, egy-egy ír, belga, monacói, argentin, svájci és thaiföldi pilóta. Utóbbi, Birabongse Bhanudej sziámi herceg nemcsak jó autóversenyző volt, de remek sportrepülő-pilóta is, vitorlásversenyzőként pedig később négy olimpián is részt vett. De bizonyára sokakat az is meglep, hogy a pilóták átlagos életkora 39 év volt.A rajtrács akkor is az edzésidők alapján állt össze, ám az első, a harmadik és az ötödik sorba négy autó sorolt be egymás mellé, a másodikba, a negyedikbe és a hatodikba három.

Az már az edzéseken kiderült, hogy az Alfa Romeók a mezőny előtt járnak, az első sorba az olasz Giuseppe „Nino” Farina és Luigi Fagioli, az argentin Juan Manuel Fangio, valamint az angol Reginald Parnell került – ők négyen indultak Alfával. A hetvenkörös futamon aztán meg is szerezték az első három helyet, Farina nyert Fagioli és Parnell előtt.

A később öt vb-címig jutó Fangió­nak pechje volt, mert nyolc körrel a vége előtt eltört az olajpumpája, így fel kellett adnia a versenyt. Az ötödik helyről rajtoló sziámi herceg azonban még bosszúsabb lehetett, mert már a 49. körben kifogyott az üzemanyag az autójából. Farina már a második körben megfutotta a verseny leggyorsabb körét, mégpedig 152,066 km/óra átlagsebességgel – ez akkoriban nem hangzott rosszul. Egy hét múlva a Monacói GP-n már ott volt a Ferrari is az olasz Alberto Ascarival, aki majd kétszeres világbajnok lesz, de az 1950-es esztendő, miként az első Formula-1-es futam is, a 43 éves Giu­seppe Farináé volt, a szezon végén őt koronázták meg.

Minderről, valamint a következő két évtized történéseiről Magyarországon kevesen értesülhettek, a szocializmus keményebb időszakában a Formula-1 a hanyatló kapitalizmus rongyrázásaként volt elkönyvelve.

A Nemzeti Sportban még az 1970-es évek elején is legfeljebb nyúlfarknyi hírek tudatták időnként a futamok végeredményét. Az 1976-os szezonban közvetített először F1-es futamot a Magyar Televízió, augusztusban az Osztrák Nagydíjat, és ez volt az első év, amikor a sportnapilapban valójában teret kapott a Formula-1. Mi több, a szezonzáró után a címlapra is kikerült, hogy James Hunt lett a világbajnok. Ha két és fél évtized késéssel is, de nálunk is elindult a Formula-1.