Egyre nehezebb féken tartani a béreket a Fehérvár hokisainál

Szó sincs arról, hogy az észak-amerikai légiósok helyett az olcsóbb utat jelentené magyar válogatott játékosokra támaszkodni a Hydro Fehérvár AV19-nél, amelynél az Alba Aréna felépülése is egy új korszak kezdetét jelentheti. A klub szakmai és anyagi hátteréről Gál Péter Pál elnök és Debreceni Gábor gazdasági vezető nyilatkozott a Világgazdaságnak.

– Gazdasági okokra hivatkozva nem indul az osztrák jégkorongligában a Znojmo, így kilenc év után cseh csapat nélkül marad a sorozat. A Hydro Fehérvár AV19-et egy pillanatig sem fenyegette a visszalépés?

Gál Péter Pál: Vészjósló, ha egy rivális nem vállalja a versenyeztetést, de lekopogom, sem a székesfehérvári önkormányzattól, sem más támogatóktól nem kaptunk olyan jelzéseket, hogy ne számíthatnánk rájuk a jövőben. Az utóbbi hónapokban azonban tudatosan a háttérben maradtunk, hiszen az emberek egészsége és a járvány okozta gazdasági károk enyhítése előbbre való. De most, hogy az élet kezd visszatérni a rendes kerékvágásba, júniusban-júliusban a Maradj mellettünk! kampány keretében felkeressük az eddigi – és remélhetőleg ez utáni – szponzorokat, hogy álljanak ki a fehérvári jégkorong mellett. A névadó főszponzorral kötött hároméves megállapodásból eddig egy esztendő telt el, az együttműködés töretlen folytatásában bízunk.

Debreceni Gábor: A Znojmónál valószínűleg nem pusztán járványhatásról van szó. A cseh hokikultúra más, az egyesület azután ment át Ausztriába, hogy összeveszett a cseh szövetséggel, benne volt a pakliban a hazatérés. Csatlakozik viszont a ligához a Bratislava Capitals, emellett napirenden van az Olimpija Ljubljana újbóli felvétele is. Szerencsések vagyunk, hogy a vírus előtt lejátszotta az összes szezonbeli mérkőzését az EBEL-csapatunk és a Fehérvári Titánok is, a 2020–2021-es kiírás szempontjából pedig kedvező, hogy a hírek szerint szeptember közepe helyett csak október elején lesz a rajt. Ehhez lehet igazítani az új szerződések életbelépésének a dátumát, illetve addigra remélhetőleg nem lesz akadálya, hogy szurkolók előtt dobhassák be a korongot. Mindez nem mellékes, hiszen van 1600-1800 bérletesünk, velük stabilan hozzuk a 3000 körüli nézőszámot. E téren minden csapatsportot beleértve a top öt hazai klub közé tartozunk, ráadásul a költségvetésünk mintegy tíz százalékát adja a jegyek és a bérletek értékesítése.

– Mennyi pénzből gazdálkodhatnak, és az hogyan tevődik össze? Úgy rémlik, hogy az EBEL-hez való 2007-es csatlakozáskor egymillió eurós keret volt egy évre.

D. G.: Az elmúlt szezonra értük el az 1,2 milliárd forintot, ezt szeretnénk szinten tartani vagy egy kicsit növelni. A tízszázaléknyi jegybevétel mellett húsz százalék a tao-forrás, 25 százalék az önkormányzati rész, ami kétfelé van osztva, az egyik kalap a csapat támogatására van, a másik a létesítmény fenntartására. A fennmaradó részt kell a szponzorok révén biztosítanunk.

– Számos futballklubnál jelentős bevételi forrás a közvetítési jogdíj is.

D. G.: Sok szempontból más a labdarúgás és a jégkorong megítélése. Van, ahol a költségvetés meghatározó lába a tévé, ami nekünk nulla forintot hoz, örülünk, ha képernyőre kerülünk. Csak remélni tudjuk, hogy idővel e téren is lesz előrelépés.

A teljes interjú a Világgazdaságban olvasható.