Pisont István játékosként jobban ki tudta élvezni a siker érzését

A sors egy játékossal biztosan kegyes volt: Djordje Kamber Magyarországon négyszer jutott el a kupadöntőbe.

Fotó: Mirkó István

Mezőkövesd először vagy Bp. Honvéd nyolcadszor? – tettük fel a kérdést a Magyar Kupa tegnapi döntője előtt. A válasz este megszületett a Puskás Ferenc Arénában: a kispestiek 2-1-re legyőzték a fináléban először szereplő ellenfelüket, és nyolcadszor is kupagyőztesnek mondhatják maguk. A sors ezúttal egy játékossal egész biztosan igazságos volt: Djordje Kamber Magyarországon négyszer jutott el az aktuális csapatával a kupadöntőbe, mind a négyszer vesztesen hagyta el a pályát, most azonban a Bp. Honvéd az ő góljával szerezte meg a győzelmet. Érthető, hogy a lefújás után boldogan nyilatkozott:

– Nagyon bíztam benne, hogy az ötödik kupadöntőmet már nem veszítjük el. Ilyen szurkolók előtt, mint a Honvédé, öröm futballozni, velük könnyebb volt elérni ezt a sikert. Igazi csapatmunkával rukkoltunk elő, és tudom, ilyen lesz az új Honvéd. Köszönjük az új stábnak a remek munkát! A fiataljaink tehetségesek, a kupagyőzelem őket is erősíti. Rengeteget jelent nekünk ez a diadal, mert megmutatja, hogy jó úton járunk, és ha mindig ekkora szívvel harcolunk, akkor a szurkolóinknak nem kell tartaniuk a csapat jövőjétől.

A kispestiek legendája, Pisont István az idény végéig kapta meg edzőként a csapat irányítását. Ez az első munkája az élvonalban, és máris ekkora sikerrel büszkélkedhet. Ráadásul a magyar futballban azon kevesek közé tartozik szerda este óta, akik játékosként és edzőként is kupagyőztesek lettek. Ő a lefújást követően így értékelt:

– Lehet beszélni sok mindenről, így bátor támadójátékról is, de a csapatunk jelenlegi helyzetében az eredmény a legfontosabb. Most is ez a cél lebegett a szemünk előtt. A védekezésre összpontosítottunk, különösen a középpályára kellett nagy erőket mozgósítanunk, elöl pedig ott volt két csatár, Lanzafame és Ugrai, akik képesek a támadóharmadban hatékonyak és veszélyesek lenni. Ha megvan az eredmény, majd meglesz holnap és holnapután is, akkor megjön a kellő önbizalom a bátrabb és látványosabb játékhoz is. Taktikailag rendben voltunk, és szerintem megérdemeltük ezt a sikert. Boldog vagyok, hogy játékosként és edzőként is kupagyőztesnek mondhatom magamat. Akkor, tizennyolc évesen futballistaként, most edzőként vagyok nagyon fiatal, a kettő csak ebben hasonlít egymásra. A munka most a sűrű program miatt rendkívül intenzív, edzőként sokkal nagyobb a felelősség, játékosként jobban kiélvezhettem a siker érzését.

A Mezőkövesd szintén fiatal vezetőedzője, Kuttor Attila játékosként négyszer is magasba emelhette a Magyar Kupát, edzőként még várnia kell erre. Érthetően csalódottan nyilatkozott a mérkőzésről:

– Azt játszottuk, ami mindig is jellemez minket, szerintem nem futballoztunk rosszul. A két pontrúgásból kapott gól rossz hatással volt a játékosokra, innen is fel kell tudnunk állni. Az érési folyamat része, hogy ilyen helyzetből is képesek legyünk megnyerni egy ekkora jelentőségű mérkőzést. Voltak lehetőségeink a szervezetten védekező Honvéd ellen, de sajnos azokkal nem éltünk. A kapu előtti élesség és az ilyenkor fontos egyéni villanások hiányoztak. Most fáj a vereség, és bár később talán tudjuk majd értékelni a második helyet, a kupadöntőben tényleg csak a győzelem számít. Nagy harc lesz a bajnokságban a dobogóért, hasznosíthatjuk a most szerzett tapasztalatokat, és továbbra is mindent megteszünk azért, hogy kijussunk a nemzetközi porondra. A mai győzelméért pedig természetesen gratulálunk a Honvédnak.