Pog, Rog és a többi világsztár innen, a szomszédból

A Triglav megnyúlt néhány métert, Szlovénia kihúzta magát. A mögöttünk hagyott hétvége valószínűleg legtöbbet emlegetett sporteseménye, hogy két szlovén bringás versengett a győztesnek járó sárga trikóért az idei Tour de France-on. Tadej Pogačar és Primož Roglič hírnevet szerzett hazájának. Helyesebben ezúttal ők szereztek hírnevet a hazájuknak. Tina Maze, Anže Kopitar, Luka Dončić, s most Pogačar és Roglič – délnyugati szomszédunk egyre-másra neveli ki a világsztárokat a professzionális sportágakban. Van mit tanulni a csupán kétmilliós országtól.

Tadej Pogacar, Szlovénia legifjabb nemzeti hőse Fotó: Stephane Mahe Forrás: Reuters

Pog és Rog. A hárombetűs karakteres rövidítések terén roppant leleményes angolszász sajtó máris becézi a két szlovén kerékpárost. S tudjuk, becenevet azok kapnak, akiket ismernek, akiket kedvelnek. Eleve ritkaságszámba megy, hogy valaki az utolsó érdemi szakaszon szerezze meg, avagy veszítse el a sárga trikót – Greg Lemond 1989-es sikere volt hasonlóan döbbenetes, amikor az amerikai bringás csupán nyolc másodperccel előzte meg a francia Laurent Fignont – Pogačar és Roglič ráadásul honfitársak.

Igaz, csupán ez közös bennük, teljesen eltérő úton jutottak fel a csúcsra. Pogačar született tehetség, kilencéves kora óta kerékpározik, s csupán 18 évesen, 2017-ben robbant be a nemzetközi mezőnybe, amikor az ötödik helyen végzett a szlovén körversenyen. Az UAE csapat 2018 nyarán csapott le rá, s Pogačar tavaly rögtön az első háromhetes körversenyén, a Vueltán harmadik lett. Innen nézve csak a kora miatt – hétfőn töltötte be a 22. évét – meglepetés a sikere a Tour de France-on. – ­Sokáig nagyon kicsi volt. Tíz-húsz centivel alacsonyabb a kortársainál, és ehhez még nagyon könnyű. Szélben rendszeresen nagyon szenvedett, de a tehetségével és a kitartásával mindig kitűnt – jellemezte Pogačart Radoje Milič, a szlovén kerékpársport „keresztapja”.

Tadej Pogačar, Szlovénia legifjabb nemzeti hőse
Fotó: Stephane Mahe / Reuters

Roglič teljesen más utat járt be. Síugróként kezdte a sportpályafutását, amit 17 évesen egy súlyos sérülés ­miatt hagyott abba. Már 22 éves volt, amikor elkezdett versenyszerűen kerékpározni. – Eleinte rengeteget bukott, de ugyanazt a hibát kétszer soha nem követte el – jellemezte őt Milič, amiből az is következik, hogy jövőre neki kellene megnyerni a Tourt…

Milič ugyan versenyzőként nem ért el különösebb eredményeket, ám már 1988 óta végez tudományos méréseket, és nevel edzőket a szlovén kerékpársportban. Az eredmények önmagukért beszélnek. Bogdan Fink, Janez Brajkovič, Simon Špilak – egymás után tűntek ki a nemzetközi mezőnyben a szlovén bringások, Matej Mohorič pedig 2013-ban világbajnok lett az ­U23-asok között. Az pedig egészen döbbenetes adat, hogy az idei Tourt Pogačarral és Rogličcsal együtt öt szlovén bringás teljesítette.

Szlovénia más sportágakban is jeleskedik az elitképzés területén. Az olimpiai bajnok alpesi síző Tina Maze, a jégkorongozó Anže Kopitar, a kosárlabdázó Luka Dončić egyaránt világsztár. De sorolhatnánk a szlovén csapatsikereket kosárlabdában (mindenekelőtt férfi Eb-arany 2017-ben), kézilabdában (vb-bronz 2017-ben), röplabdában (Eb-ezüst 2019-ben); s persze a szlovének jók a futballban is.

Egytől egyig az úgynevezett profi sportágakban elért eredmények. Mi, magyarok okkal vagyunk büszkék a 177 olimpiai aranyérmünkre, de világviszonylatban csak négyévente hallható a győzelmeink visszhangja. Valószínűleg Fucsovics Márton a legismertebb sportolónk, akit azonban – sajnos – nem sorolhatunk a világsztárok közé.

Nem állítanánk, hogy cserélnénk a szlovénekkel, de azt is fölösleges lenne cáfolni, hogy van mit tanulni tőlük.