Szép születésnap: 125 éves a Magyar Olimpiai Bizottság

Vezette gróf, párttitkár és olimpiai bajnok, volt csúcsszerv és utazási iroda, 177 ötkarikás arany születésénél bábáskodott – 1895-ben ezen a napon alapították meg a Magyar Olimpiai Bizottságot, mármint az elődjét. A szép születésnapnak a Nemzeti Sport állított emléket.

Budapest, 2019. június 12. Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke beszédet mond a minszki II. Európa Játékokra készülõ magyar csapat ünnepélyes eskütételén a budapesti MOM Kulturális Központban 2019. június 12-én. Magyarországot 122 sportoló képviseli majd a kontinens idei legnagyobb multisport eseményén, amely június 21-tõl június 30-ig tart és 15 sportágban 50 ország több mint 4000 versenyzõje vesz részt rajta. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

A XIX. század végére még nem feltétlenül jött el a nagy társadalmi szervezetek ideje, nem véletlen, hogy ebben a műfajban az egyaránt szabadkőműves ihletettségű Magyar Szent Korona Országainak Vörös Keresztes Egylete (1881) és a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy (1886) után mindössze harmadikként jött létre a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB). Mégpedig a világon hatodikként, 1895. december 19-én – a francia, a görög, az amerikai, a német és az ausztrál társszervezet után. Itt mindjárt érdemes is megállni egy pillanatra, hiszen még nem a MOB, csupán a jogelőd, az Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság indult el ekkor még az alapítók álmaiban sem hódító útjára. (A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1894. június 23-án, azaz szűk másfél évvel korábban alakult meg, idén volt 126 esztendős.)

A MOB első elnöke Berzeviczy Albert, társelnöke a MAC-os dr. Gerendai György, titkára pedig az ötletgazda, Kemény Ferenc lett. A Pesti Napló a XLVI. évfolyam 348. számában így írt: „Az olimpiai játékok tárgyában a budapesti torna- és sportegyesületekből alakult bizottság december 19-én, este hat órakor, a Nemzeti Torna Egylet helyiségében ülést tart”. És a lap 1895. december 23-án már arról számolt be, hogy a bizottság írásbeli felterjesztést intézett Wlassics Gyula közoktatási miniszterhez, kérve, hogy ezer forintot adjon az athéni olimpiára készülő magyar sportolók támogatására.

Eleinte csak Athénról volt szó…

A MOB az első években jelentéktelen kis szervezet volt, amely meghúzódott a nagy sportklubok árnyékában, és az első olimpia után újra is kellett pozicionálnia magát, hiszen okafogyottá vált a működése. Mivel Párizsnak ítélték a második játékokat, Kemény a szervezet véglegesítésének szentelte az idejét – és 1899. november 10-én az NTE-ben meg is tartották az Országos Olimpiai Nagybizottság – még mindig nem Magyar Olimpiai Bizottság… – alakuló ülését.

Berzeviczy elnök (1905-től a Magyar Tudományos Akadémia, 1923-tól a Kisfaludy Társaság első embere) sem MOB-vezetőként, sokkal inkább a Nemzeti Torna Egylet vezetőjeként volt ismert. Ez utóbbi klubnak is titkára volt Kemény Ferenc, a németből, franciából és irodalomból is diplomázó fizika és matematika tanár, az Egri Reáliskola egykori igazgatója, aki Párizsból hazahozta az olimpiai ideát, hiszen a Sorbonne-on 1884-ben jó barátságba került Coubertin báróval, az újkori ötkarikás gondolat atyjával.

Kemény jelentőségének megítélése igazából csak az elmúlt évtizedekben fordult át a pozitív tartományba. Hiába volt egyike a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hét alapító tagjának (mindezt úgy, hogy Coubertin meghívása ellenére nem tudott jelen lenni 1894 júniusában a Sorbonne aulájában az eredendően „nemzetközi testnevelési kongresszusnak” meghirdetett ülésen, tulajdonképpen a NOB alakuló kongresszusán), a titkárinál komolyabb funkciót a MOB-ban nem is kapott. De izgága figura volt, aki nem bírta ki, hogy ne ő tárgyalhasson.

A teljes cikk itt olvasható.