Rossi Szalai Ádámot és Dzsudzsákot is klubváltásra biztatja

Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya újra munkába állt. Járja az NB I-es meccseket, figyeli az itthon szereplő játékosokat, s tartja a kapcsolatot a légiósokkal. Csányi Sándorral és Kubatov Gáborral is egyetért kettejük vitájában, a Fradit tartja a bajnokság kiemelkedő esélyesének, Dzsudzsák Balázsnak, de még Szalai Ádámnak sem ígér privilégiumokat. Immár kimondja, az az álma, hogy kijussunk a 2022-es világbajnokságra.

A világbajnoki részvétel az álma Fotó: Kurucz Árpád

– Túl van a Covidon és egy kisebb műtéten is. Ránézésre tökéletesen kipihentnek tűnik. Így is érzi magát?

– Igen, nem panaszkodhatom. Egy hónapon át együtt volt a család. A feleségemmel nagyokat sétáltunk, kocogni a térdem miatt sajnos nem tudok. Nagyon várom már, hogy megnyissanak az uszodák, mert elsősorban úszással igyekszem karban tartani magam. A szemműtétnek nem szépészeti okokból vetettem magam alá, hanem mert a szemhéjam gyakran vibrált, s ez zavarta a látásomat. Az Év sportolója díjátadó ünnepségén a műtét miatt viseltem napszemüveget, szerencsére ma már erre sincs szükségem.

– Ön lett az Év edzője, amire, ahogy akkor is hangsúlyozta, rendkívül büszke. Ez világos. Másfelől viszont csalódott lenne, ha nem ön kapja a díjat?

– Nem. Már az is nagy elismerés, hogy egyáltalán jelöltek a díjra. Magyarország számos olimpiai sportágban rendkívül sikeres, pontosan tudom, hogy a labdarúgás népszerűségének köszönhetem a győzelmet. Miként azt is, hogy mi csupán kvalifikáltunk arra az eseményre, az Európa-bajnokságra, amelyet a férfi vízilabdások megnyertek.

Märcz Tamás, a pólósok kapitánya jó barátom, remélem, nem neheztel rám, amiért elé kerültem ebben a játékos versenyben.

Ugyanakkor minden kategória minden jelöltjének szeretnék ezúton is gratulálni, hiszen mindannyian nagy dolgokat értek el, amelyekre méltán lehet büszke minden magyar ember.

A világbajnoki részvétel az álma
Fotó: Kurucz Árpád

– S hogy tud dolgozni? Van lehetősége személyesen találkozni a válogatott játékosokkal?

– Élőben csak Magyarországon tudok meccseket nézni, a külföldön szereplőkkel úgy tartom a kapcsolatot, ahogy az elmúlt évben szinte végig: telefon- és videóhívásokkal.

– klubváltása kis túlzással országos üggyé emelkedett. A keretből rajta kívül a két Szalai, Ádám és Attila helyzete érdekes azzal, hogy változott, illetve hogy nem. Hogy látja a sorsuk alakulását?

– Beszéltem Attilával, jó döntést hozott. Erősebb bajnokságba, erősebb csapatba igazolt, az első mérkőzése azt mutatja, megállja a helyét a Fenerbahcénál. Nem féltem őt, intelligens, alázatos játékos. Kicsit Ádám is jobb helyzetben van, mint az ősszel, már tagja a keretnek, tehát edzésben van, s néhány percre be is cserélik.

Többször beszéltünk, szeretném, ha az Európa-bajnokságon is ő lenne a csapatkapitányunk, de azt is elmondtam neki, csak akkor biztos a helye a keretben, ha rendszeresen játszik.

Éppen ezért én azt javasoltam neki, ha van rá lehetősége, váltson klubot. Ugyanakkor Ádám színvonalas bajnokságban akarja befejezni a pályafutását, nem áll szándékában Kínába vagy Katarba igazolni, tehát csak megfelelő ajánlat esetén hagyná el a Mainzot.

– Az új évben eddig egy teljes forduló ment le az NB I-ből, de a Ferencváros már három, a Fehérvár pedig két mérkőzést játszott. Mi a véleménye a látottakról?

– A Fradi az első két meccsén öt pontot vesztett, nem lennék meglepődve, ha a hátralévő meccsein összesen nem fog ennyit. Budafokon már lényegesen jobban játszott, mint a Diósgyőr ellen. A Vidi kisvárdai veresége csak részben meglepő, a Kisvárda nagyon jó csapat, otthon mindenkire veszélyes. Összességében játékban talán csökkent a különbség a Fradi és a Vidi között, de tetemes a tízpontos előny.

– Van újabb kiszemeltje a március világbajnoki selejtezőkre?

– Elsősorban a fiatalokat figyeljük, hiszen övék a jövő. Horváth Krisztofert a Torinóban, Balogh Botondot a Parmában, itthon Kiss Tamást a Puskás Akadémiából, Baráth Pétert, Bárány Donátot a Debrecenből. Hangsúlyozom, elsősorban a jövőt szem előtt tartva, ahhoz, hogy valaki tavasszal újonnan bekerüljön a keretbe, kiemelkedő teljesítményt kell nyújtania.

– Tehát az NB II-t is figyelik. Ez tálcán kínálja a kérdést: mi lesz Dzsudzsák Balázzsal?

– Éppen a minap beszéltem Balázzsal. Elmondtam neki, amit gondolok.

A másodosztályból nagyon nehéz, szinte lehetetlen bekerülni a válogatottba. Nem azért, mert ebből hiúsági kérdést csinálok, hanem mert a Debrecen–Vasas mérkőzést leszámítva a többi nem éri el a nemzetközi szinthez kívánatos színvonalat.

Ha Balázs a következő hetekben nívós bajnokságba igazolna, s ott rendszeresen szerepelne, természetesen előtte is nyitva áll a válogatott kapuja.

– A múlt héten Csányi Sándor, az MLSZ és Kubatov Gábor, az FTC elnöke eltérő álláspontot képviselt a Magyarországon szereplő külföldi labdarúgókkal kapcsolatban. Önnek mi a véleménye?

– Ugyanaz, mint Csányi Sándornak. Szeretném a Fradit minél több magyarral látni a Bajnokok Ligája csoportkörében. Ám a külföldi játékosok szereplése általános jelenség a világ futballjában, bármelyik bajnokságot nézzük is. Egyetlen szempont létezik: a külföldi játékosnak jobbnak kell lenni a magyarnál, ha így van, akkor nincs miről beszélni. Ebben az esetben a magyar játékosok, csapatok is profitálnak a jelenlétükből, hiszen az edzések és a mérkőzések is színvonalasabbak. Én is Sigér Dávidot állítanám példaként, aki megmutatta, hogy közel a harminc évhez is ki lehet tűnni.

– Milyennek tartja a sorsolásunkat a világbajnoki selejtezőben? Jó, hogy márciusban Lengyelországgal itthon kezdünk, majd utána utazunk San Marinóba és Andorrába, vagy fordítva jobb lenne?

– Nehéz megmondani, sok múlik azon is, az ellenfelek milyen formában lesznek. A lengyelek elleni mérkőzés az egész sorozatot meghatározhatja. Andorráról nincsenek jó emlékeink, ott ráadásul majd műfüvön kell játszani, ami további nehézség.

– Mi a célja és mi az álma erre az évre?

– Az álmom az, hogy jussunk ki a világbajnokságra. Az Európa-bajnokságot illetően „csak” céljaim vannak, hiszen az álmunkat már valóra váltottuk. Olyan meccseket szeretnék játszani neves ellenfeleinkkel, Franciaországgal, Németországgal és Portugáliával, amelyekre büszkék lehetünk.