Benke Szilárd újra elvállalná a lehetetlen hárompontost

Katartikus pillanat volt: Benke Szilárd lehetetlen helyzetből felemelkedett, egypontos hátrányban eleresztette a labdát, amely a palánkot is érintve a gyűrűbe hullott. Tripla! Bár volt még hátra 12 másodperc az Ausztria elleni Európa-bajnoki selejtező hosszabbításából, az osztrákok nem tudtak kosarat szerezni, és amikor Perl Zoltán megkaparintotta a lepattanót, már lehetett ünnepelni: a magyar válogatott tizennégy pontos hátrányból felállva 83-81-re győzött, és ezzel kijutott a jövő nyárra halasztott Európa-bajnokságra, 2017 után egymást követően másodszor.

– Normál esetben is elvállalta volna azt a dobást?

– Kétségtelenül nem volt tiszta helyzet, de nem volt más választásom – felelte Benke Szilárd, a magyar válogatott 25 esztendős kosárlabdázója, aki az osztrákok elleni mérkőzésen két lepattanót és két asszisztot is jegyzett. – Amikor láttam, hogy Perl Zoli keresi a passz lehetőségét, és felém hozza a labdát, azt is tudtam, hogy csak néhány másodperc van hátra a támadóidőből, ezért dobnom kell, és persze újra elvállalnám.

– Mire gondolt, amikor látta, hogy a palánkról a gyűrűbe vágódik a labda?

– Nem az öröm volt az első érzés. Az osztrákok időt kértek, és miközben mentem le a pályáról, csak az járt a fejemben, hogy van még tizenkét másodperc, és ez a kosárlabdában nagyon sok idő, azaz még nem nyertük meg a meccset. Tudtam, egyelőre a védekezésre kell majd összpontosítanunk, de amikor a dobásuk lepattant, miénk lett a labda, és ezzel vége is lett a meccsnek, rengeteg érzelem szabadult ki belőlem és a többiekből is. Hihetetlen érzés volt, hogy teljesítettük a célunkat, és újra ott lehetünk majd az Európa-bajnokságon.

A meccs után már lehetett ünnepelni, Benke Szilárdból is rengeteg érzelem tört fel
Fotó: Fiba.com

– A rendes játékidőben is volt egy fontos dobása, egy ziccer, azzal harcolta ki a csapat a hosszabbítást. Nem hűlt meg a vér az ereiben, amikor látta, hogy a labda pattog a gyűrűn?

– Dehogynem, különösen úgy, hogy nem sokkal korábban ugyanilyen helyzetben hibáztam. Most viszont szerencsére végül csak beleesett a gyűrűbe. Sok olyan dobásunk volt, hogy a labda balszerencsésen kifelé perdült, most a lehető legjobbkor kárpótolt minket a sors.

– Amikor az osztrákok tizennégy ponttal vezettek, és nekünk nagyon nem ment a játék, semmi sem sikerült, mi adott erőt a felzárkózáshoz?

– Nekem az, hogy bármerre néztem a pályán és a kispadon, senkinek a szemében nem láttam azt, hogy vége a meccsnek, és kikaptunk. Mindenki továbbra is tette a dolgát, pedig tényleg nehezen találtuk meg újra az elején elveszített ritmust. Ez a társaság nem arról híres, hogy beletörődne egy vereségbe, már a szlovénok ellen is bizonyítottuk, hogy ha rosszul is játszunk, a tartásunk mindig megmarad.

– A célt tehát teljesítette a csapat, ott lesz jövő nyáron az Európa-bajnokságon, ám a kijevi buborékban még lesz két selejtező újra az osztrákok, majd Ukrajna ellen. Hátradőlnek vagy van még motiváció?

– Ugyanolyan motiváltak vagyunk, mint eddig, csak sokkal nyugodtabbak. Nem lehet kérdés, hogy mindkét meccset meg akarjuk nyerni, hiszen, ha szombat este az ukránok megvernék a szlovénokat, a csoport első helyén is végezhetünk. Ha ez nem össze, akkor a második hely sem lehet közömbös, mert minél előrébb végzünk, annál kedvezőbb besorolást kapunk az Eb sorsolásánál. Nagy előny lesz számunkra, hogy már felszabadultan, görcsök nélkül kosárlabdázhatunk, ezért remélem, a harcossághoz, a küzdőszellemhez vasárnap és hétfőn is jó játék társul majd.

Két főszereplő: Vojvoda Dávid (balra), aki 22 ponttal járult hozzá a győzelemhez és Benke Szilárd
Fotó: Fiba.com

– Látta, hogy a Barcelona sztárja, aki a klubkötelezettségei miatt nem lehetett az utazó keret tagja, a közösségi oldalán gratulált a csapatnak?

– Láttam, és beszéltünk is vele. Van a közösségi oldalon egy csoportunk húsz-huszonöt taggal, tehát azok is beletartoznak, akik most éppen nem tudnak itt lenni Kijevben. Ádám az egyik, és a meccs után azonnal gratulált nekünk, tudtuk, hogy szurkol, remélem, egyszer majd csatlakozhat is hozzánk.

– Az Európa-bajnokság soká, másfél év múlva lesz, és addig nagyon sok minden történhet. Például az is, hogy ennek a keretnek több tagja nem lehet ott a kontinenstornán, mert jönnek újak, fiatalabbak. Lehet egyáltalán ennyire előre gondolkodni?

– Sajnos olyan időket élünk, hogy sok minden felborul, így a nemzetközi versenynaptár is. Ezzel kell együtt élnünk. Most csak az a lényeg, hogy rengeteget dolgozva, jól felkészülve az alapvető célunkat elértük, a keret pedig bő, az élet olyan, hogy mindig jönnek új emberek, de nincs senki, aki megmondhatná, mi lesz másfél év múlva.