Kvízkérdés is lehetne, hogy vajon hányszor játszott együtt a magyar labdarúgó-válogatottban Nyilasi Tibor, Törőcsik András és Détári Lajos. Kovács Attila Az én Aranycsapatom című könyvében, amely válogatottunk 1983 és 1986 közötti történetét tárja elénk, erre is megkapjuk a választ. Nos, három klasszisunk soha nem viselte egyszerre a címeres mezt, ám ennek nem feltétlenül kellett volna így lennie. Mielőtt 1984-ben megkezdtük volna a vb-selejtezőket, augusztusban két felkészülési meccset játszottunk a Népstadionban. Svájc ellen (3-0) debütált Détári, Törőcsik is pályán volt, majd mindketten szerepeltek Mexikó ellen (0-2) is, Nyilasit azonban nem engedte haza az Austria Wien. Akkor még nem tudtuk, hogy Törőt már nem látjuk többet a válogatottban, pedig később ott volt a mexikói vb-t megelőző ausztriai, lienzi edzőtáborban is. Sajnos nem épült fel a korábbi lábközépcsont-töréséből, így a vb-re már nem utazott. Miként Nyilasi sem – aki a selejtezőkön válogatottunk vezére volt –, és ő már Lienzbe sem jutott el; ebbe gerincsérülése és az Austria Wiennel kötött hiányos szerződése mellett az is belejátszott, hogy a magyar sportvezetésben bizony akadt, aki az osztrákok érdekeit képviselte.
Kovács Attila gyerekként élte meg ezt a kort, válogatottunk nagy menetelését a vb-selejtezőkön, majd a vb-n az irapuatói sokkot, hogy a nem hivatalos világranglistán harmadik helyen jegyzett és a külföldi szakemberek jelentős része által négy közé várt válogatottunk 6-0-ra kikap a szovjetektől, és a csoportjából sem jut tovább. Mezey György csapatának fejre állásáról már könyvtárnyi irodalom született az okokat kutatva, a legelképesztőbb összeesküvés-elméletekkel – és a fikciók között, meglehet, nem minden a képzelgés szüleménye. A megfellebbezhetetlen igazságot azóta sem tudjuk, ám a játékosokkal hosszan beszélgetve, eddig még nem hallott történeteket és kulisszatitkokat rendezve harmincöt év elteltével a szerző talán közelebb jutott hozzá.
Kovács Attila Az én Aranycsapatom című könyve a szerző magánkiadásában jelent meg.
