Bárhogy is alakuljon kedd este a Portugália elleni találkozó, azt senki nem veheti el tőlünk, hogy több mint egy éve, a járvány 2020 márciusi kitörése óta Európában először Magyarországon rendeznek telt ház előtt nemzetközi futballmeccset. Mert bár augusztusban és szeptemberben az NB I-ben nem volt korlátozás, emlékezhetünk, a Ferencváros zárt kapuk mögött vívta Bajnokok Ligája-selejtező-mérkőzéseit, miként ugyanez volt a helyzet szerte Európában. Aztán novemberre már nálunk is szigrúbb lett a rend, az Izland elleni pótselejtezőt, majd a Szerbia és Törökország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzéseket már a magyar válogatott is zárt kapuk mögött vívta meg a Puskás Arénában.
Május óta éledezik ugyan Európa, de árulkodó adat, hogy az Európa-bajnokság tizenegy helyszíne közül egyedül nálunk tölthetik meg a szurkolók teljesen a stadiont. S nem csak a Puskás Arénában gyűlnek össze a drukkerek, országszerte közösen nézik majd a meccset.
Az eufóriát valószínűleg az esetleges kudarc sem oszlatná szét, de a régi bölcsesség szerint a vereségre nem kell készülni, jön az magától is. De persze ne vessük el annak a lehetőségét sem, hogy a magyar válogatott legyőzi Portugáliát, ami annál inkább nagy bravúr lenne, mert ez korábban sohasem sem sikerült.
Sem az Aranycsapatnak (igaz, már leszálló ágban, 1956-ban), sem Albertéknek az 1966-os vb-n (amikor Eusebio lényegében egyedül verte meg a mieinket), és persze a közelmúltban sem, amikor a portugál válogatott mindannyiszor egyértelmű esélyese volt a találkozónak.
Az öt évvel ezelőtti 3-3 Gera Zoltán szépségdíjas, az Eb-legszebb találatának megválasztott góljával örökre felejthetetlen élmény. Próbáljunk meg ebből az élményből táplálkozni, s nem az az követő két kevésbé dicséretes vb-selejtezőből!
Már huszonnégy óra sincs hátra, s mi is megkezdjük az Eb-t. Élvezzük ki minden pillanatát!
Magyar–portugál futballmúlt
1926.12.26., Porto: Portugália–Magyarország 3-3 – barátságos
magyar gólszerzők: Holzbauer 2, Braun
1933.01.29., Lisszabon: Portugália–Magyarország 1-0 – barátságos