A magyar labdarúgó-válogatott idén eddig tizenkét meccset vívott: hét vb-selejtezőt, három Eb-meccset és két felkészülési találkozót. Bár mérleget vonni az év végén szokás, azért rögzítsük a pillanatnyi helyzetet: négy győzelem, négy döntetlen, négy vereség, 16-17-es gólkülönbség. A megdöbbentő részlet, hogy ebből a tizenhét gólból éppen tizenhetet kaptunk a második félidőben, tízet pedig az utolsó negyedórán belül.
Ez a statisztika persze azt is magában hordozza, hogy az első félidőben egyetlen gólt sem kaptunk még idén, miközben a rúgott gólok száma kiegyensúlyozott: ha negyvenöt perc után vége lett volna a meccseknek, hét győzelem, öt döntetlen és 8-0-s gólkülönbség lenne a mérleg. Úgy tűnik, hogy stabil tervvel kezdjük a mérkőzéseket, viszont ismét előjön a magyar futball sokat emlegetett, szinte közmondásos betegsége, az utolsó percekben kapott sorsdöntő gólok problémája.
– Mindig ugyanaz történik, az utolsó tizenöt percben kapunk egy gólt. Nem tudjuk ugyanazt a ritmust fenntartani kilencven percig. Többször is elmondtam, hogy az erőnléti aspektuson nagyon nehéz dolgozni a válogatottnál. A fizikai ok mellett a pszichológia is állhat a háttérben, ezen régóta próbálunk dolgozni – fogalmazott az albánok elleni hazai vereség után a szövetségi kapitány,
Játékosa, Schön Szabolcs szavaiból úgy tűnik, hogy ezúttal inkább a lelki tényező döntött.
– Nem egyszer, nem kétszer megbeszéltük, hogy utolsó 15-20 percben száztíz százalékos koncentrációra van szükség. Ez most sem sikerült. Nagyon-nagyon csalódott vagyok. Az angolok nagyon jöttek ránk, akkor egyértelműen elfáradtunk a végére, az albánok ellen viszont nem éreztem ezt – mondta könnyeit visszatartva a fiatal támadó az M4 Sportnak a lefújás után.
