Miután a magyar válogatott helytállt három nevesebb ellenféllel szemben, sőt néhány percre volt a továbbjutástól az Európa-bajnokság halálcsoportjában, a hazai futballközegben sokan reménykedtek benne, hogy a keret játékosai közül többen szintet lépnek, és erősebb klubban folytathatják pályafutásukat. A magyarok Eb-meccseit néhány perc híján végig a pályán töltött is bízott az Eb pozitív hatásaiban, és a kontinensviadal után bátor lépésre szánta el magát.
– Amikor visszatértem a Bristol Cityhez az Európa-bajnokság után, egyből jeleztem a távozási szándékomat, mert úgy éreztem, hogy az a foci, amit az ottani edzővel játszottunk, nem biztosította a fejlődésemet – elevenítette fel a nyári eseményeket lapunknak Nagy Ádám. – Rendszeresen játszottam ugyan, de nem éreztem jól magamat a pályán, emiatt szerettem volna váltani. Tudom, hogy nem volt a legbölcsebb húzás úgy közölni a vezetőséggel a távozási szándékomat, hogy még nem volt előttem konkrét ajánlat, de mégis úgy éreztem, ha nyílt lapokkal játszom, akkor könnyebben fogok tudni távozni. Végeredményben ez bejött, az edző megértette az álláspontomat, és a klub sem támasztott irreális elvárásokat az érdeklődőkkel szemben.
Bár a váltás összejött, azt sokan kétkedve fogadták, hiszen Nagy Ádám az angol másodosztályból a kevesebbre taksált olasz második vonalba, a Serie B-be igazolt. Új klubja, a Pisa az előző két szezonban nem végzett a legjobb nyolc között, amellyel legalább a feljutásért zajló rájátszásba kvalifikálta volna magát.
– Boldog voltam, hogy visszatérhettem Olaszországba. Persze, csak a másodosztályba, de az a projekt, amelyet a Pisa vezetése vázolt, megfogott, és éreztem, hogy igazán kellek. Új a tulajdonos, új a sportigazgató, és tudatos építkezés kezdődött a klubnál, a második idényre pedig már a feljutást tűzték ki célul.
A pisai projekt azonban jobban halad, mint a szezon elején várni lehetett. A kék-fekete egyesület a Serie B listavezetője, pozícióját a legutóbbi fordulóban éppen az addigi második helyezett Lecce elleni 1-0-s győzelemmel erősítette meg. Most már világos: a Pisának komoly esélye van arra, hogy harminckét év és két csődöt követő újjáalakulás után visszatérjen az élvonalba.
– Nem gondoltam volna, hogy ilyen jól állunk majd, viszont a mutatott játékot tekintve nem mondható meglepőnek. A legnagyobb riválisokat, a Bresciát és a Leccét is sikerült legyőznünk, megmutattuk, hogy számolni kell velünk. Emellett nagyon fontos számomra, hogy újra élvezem a focit. Nehéz jól teljesíteni, ha a pályán kívül nem érzi jól magát az ember. Az angol közeg, az angol kultúra annyira távol állt tőlem, hogy emiatt sem akartam volna még egy évet ott lehúzni. Itt sokkal inkább otthon érzem magam, az olasz foci is közelebb áll hozzám, és a beilleszkedésemet is nagyban segítette a korábban Bolognában eltöltött három év. A nyelv ismerete a válogatottban is jól jön, Marco Rossival is tudok olaszul beszélni.
Ha már válogatott, a stabil klubháttér Nagy Ádám nemzeti csapatban mutatott játékára is jó hatással lehet. Erre szükség is lesz, jövőre a Nemzetek Ligája A divíziójában a kontinens élvonalába tartozó válogatottakkal kell felvenni a versenyt. Ma már a középpályás ötvenhét válogatottságával az egyik legtapasztaltabb tagja Rossi csapatának, az idén lehetőséget kapott játékosok közül csak a csapatkapitány, rendelkezik több meccsel a nemzeti csapatban.
– Pedig még mindig kristálytisztán emlékszem rá, amikor először a keret tagja voltam, ahogy elmentem melegíteni a Groupama Arénában, és az járt a fejemben, vajon eljön-e az első mérkőzés a románok ellen. Végül a következő találkozón, az északírek ellen léptem először pályára. Hihetetlen, milyen gyorsan eltelt az a hat év, furcsa, ambivalens érzés, de az biztos, hogy ma már nem lehet engem a fiatal tehetségek közé sorolni.
Ősszel a magyar válogatott szövetségi kapitánya is kiemelte, hogy bízik a középpályás tapasztalatában, és Nagy Ádámra klubjában, a Pisában is fontos szerep hárul, s nemcsak azért, mert a Transfermarkt.de kimutatása alapján az olasz egyesület harmadik legértékesebb labdarúgója.
– Viszonylag fiatal keretünk van, sok feltörekvő játékossal, akik még nem játszottak a Serie A-ban. Az ő szemükben nagy tiszteletet érdemel, ha valaki már pályára lépett az olasz élvonalban, ahol nekem több mint ötven mérkőzésem van. Persze ez csak alapnak volt jó, azóta ezért a tiszteletért meg kell dolgozni az edzésmunkával és a mutatott játékkal.
A visszajelzések alapján nyilvánvaló, hogy az utóbbiakkal sem lehet probléma, Pisába érkezése óta Nagy Ádám mindössze egy bajnokit hagyott ki, azt is eltiltás miatt. Ha pedig a csapattal együtt az eddigi úton halad tovább, akkor nem egy jól sikerült átigazolással, hanem a pályán elért eredménnyel lesz ismét topligás futballista.
– Ha már így alakult, hogy ott vagyunk a tűz közelében, mindenképpen szeretném a Pisával kiharcolni a feljutást, és utána akár hosszú évekig erősíteni a csapatot a Serie A-ban. Persze, a jó játék magával hozhat új lehetőségeket is, talán egyszer megadatik, hogy Spanyolországban játszhassak, de most úgy gondolom, hogy azzal is nagyon boldog lennék, ha itt, Olaszországban maradhatok, amíg haza nem térek.
Borítókép: Nagy Ádám (labdával) alapember lett a Pisában (Fotó: NurPhoto via AFP/Massimiliano Carnabuci)
