Május 12-én szimbolikus jelentőségű bejelentés rázta meg az olasz futballtársadalmat. Az előző szezon hajrájában a két milánói csapat öldöklő küzdelmet vívott egymással az aranyéremért, de Giorgio Chiellini nyilatkozata uralta a napirendet. A Juventus 37 éves védője nyilvánosságra hozta, hogy elhagyja szeretett csapatát.
Egy évvel a zseniális kapus, Gianluigi Buffon távozása után a klubot tíz éven keresztül szolgáló kapitány is búcsút intett Torinónak. Félhivatalosan lezárult a Juve dominanciája; sorsszerű, hogy Buffon és Chiellini távozása után a két éve rekordösszegért szerződtetett holland védő, Matthijs de Ligt is odébb állt a nyáron.
Chiellini elhagyta Torinót:
Egy-két sorral előrébb is akadtak veszteségek: Paulo Dybalára nem tartott igényt a szakmai stáb. Visszatért a Manchesterben nehezen kezelhető Paul Pogba, érkezett a Paris SG argentin szélsője, Ángel di María, az Eintracht Frankfurt szerb gólpasszkirálya, Filip Kosztics és a városi riválistól a brazil védő, Bremer. Pogba júliusban térdsérüléssel kezdett, és sietve leszögezte, hogy a vb évében esze ágában sincs megműttetnie magát, a katari részvétel mindent felülír. Ennek legfeljebb a franciák és a Juve ellendrukkerei örülnek, a csapat edzője, Massimiliano Allegri biztosan nem.
Milánóban csendesen telik a nyári mercato. A címvédő Milan és a trónról letaszított Inter sem kezdett őrült költekezésbe. A Rossonerinél Franck Kessié távozásával az irányító poszt volt kiadó, ennek betöltésére a Club Brugge belga ígérete, Charles de Ketelaere érkezett.
A belga játékmester hiányposztra érkezett:
Az új Kaká, a szőke gyémánt – ahogy az élénk fantáziával megáldott, a becenevekben verhetetlen olasz szaksajtó jellemzi a 21 éves középpályást – 14 gólt szerzett és 8 gólpasszt adott az előző szezonban.
Az ilyen statisztikák után mondhatta volna bő tíz éve az akkor még a Sampdoriában futballozó és erre igen büszke Koman Vladimir, hogy ez mind nagyon szép, de „ez itt nem Belgium”…
Milánóban egy másik belgától, a liverpooli BL-győztes Divock Origitól is sokat várnak.
