Losonczi Dávid szombaton parádés teljesítménnyel jutott be a vasárnapi döntőbe a belgrádi birkózó-világbajnokságon: négy ellenfeléből hármat technikai tussal vert, riválisai nem tudtak pontot csinálni rajta, az egyetlenegy, ami összejött ellene, passzivitás miatt volt. A vasárnapi döntőben a török Ali Cengiz volt az ellenfele, akivel a tavalyi, ugyancsak Belgrádban rendezett vb-n együtt álltak a dobogó harmadik fokán, vagyis akkor nem találkoztak. További érdekesség, hogy az idei, zágrábi Eb döntőjében a szintén 23 éves Takács István 5-2-re legyőzte Cengizt, de a hazai válogatók alapján a vb-re Losonczi utazhatott. Két klasszisunk is van a súlycsoportban.
A vb-döntőben Cengiz meglepte Losonczit, 7-1-re elhúzott, s ezután megpróbálkozott egy pörgetéssel, de versenyzőnk visszatámadott, bebillentette és tusveszélyes helyzetbe szorította ellenfelét. Közel egy percig próbálta leszorítani Cengizt, és a lelátóról többször egyértelműnek tűnt a két váll, amit a hosszú másodpercek alatt a mérkőzésvezető kétszer is megítélt volna, azonban a szőnyegelnök és pontozóbíró nem értett vele egyet. Elég lett volna, ha csak az egyikük ugyancsak tust ítél, és akkor vége a meccsnek, Losonczi Dávid a világbajnok. Nem így történt. Cengiz végül kiszabadult a szorult helyzetéből, és 8-7-re győzött.
De rendben van ez így? Egyáltalán nincs! Nézzük meg cikkünk borítóképét! Mi a tus, ha nem ez?!
– Felfoghatatlan számomra, hogy egy vb-döntőben betusolnak valakit és nem ütik le a tust. Egyszerűen nem nem értem… – háborgott Módos Péter szövetségi kapitány közvetlenül a döntő után.
Losonczi Dávid ugyancsak elkeseredetten nyilatkozott, de hangsúlyozta, hogy így is büszke magára, az ezüst és az olimpiai kvóta, amit az éremmel megszerzett, rengeteget jelent a számára.
– Az egész világbajnokságon jól birkóztam, szerintem most is többet tettem a töröknél a győzelemért, úgy éreztem, be is tusoltam, de a bírók nem így látták, a jóisten ezt valamiért most nem akarta.
Losonczi Dávid: Próbálom csak a dolgok pozitív oldalát nézni
Versenyzőnk ma délután a következőket írta ki a Facebook-oldalára:
„Életem legszebb és legcsúfosabb hétvégéje. Így is felfoghatnám, de mégis próbálom csak a dolgok pozitív oldalát nézni. Úgy, ahogy ezt eddig is tettem életem minden területén. Hiszen valóra vált egy álmom, kijutottam az olimpiára és képviselhetem Magyarországot a világ legnagyobb sporteseményén. A döntőben történt, ami történt ott hagytam szívemet, lelkemet, nem maradt már bennem semmi. Sajnos a bírókkal már nem tudtam megküzdeni. De úgy érzem, sokkal többet nyertem ezzel, mint vesztettem, úgy érzem, most értem el igazán arra a szintre, hogy bajnokként gondolkodjak. Nem áll meg a munka, megyünk tovább az élet rögös útjain és megbirkózunk az akadályokkal, hogy Párizsba ez az ezüst már arany legyen! – fogalmazott versenyzőnk, aki köszönetet mondott a Belgrádba elutazott sok magyar szurkolónak, akik erőt adtak neki és a családjának is.
Azt, hogy Losonczi Dávid aranyérmét elcsalta a két bíró, nem állíthatjuk, de nyilvánvalóan jó néhányan gondolják így. A higgadtabb megfogalmazások szerint csak „tévedtek” az illetékes döntéshozók.
„Losonczi Dávid két nap alatt a magyar sport egyik hőse lett. Birkózó ő a javából! Ez az ezüst arany lehetett volna, ha a bírók megadják a tust a döntőben, a török ellen. Mert Cengiz bizony még hidalni sem tudott, a hátán hevert!” – írta a Facebook-oldalára ma Szekeres István, aki évtizedekig volt a Nemzeti Sport szakírója. A nehézsúlyban korábbi Eb-ezüstérmes Kékes György pedig azt fűzte hozzá, hogy ilyen eset nem először fordul elő magyar birkózókkal: Hirbik Csaba, Növényi Norbert és Tóth István elvett aranyaira célozva – megjegyezve, hogy ezekben az esetekben azért arról nem volt szó, hogy tust néztek volna el a kárunkra.
Ám ilyenre is van példa, mégpedig olimpiai döntőből.
Bárdosi Sándor és Hamza Yerlikaya olimpiai döntője
Kísértetiesen hasonló eset történt a 2000-es olimpián, Sydney-ben a 85 kilogrammos súlycsoport döntőjében, ott Bárdosi Sándor fektette két vállra a törökök nagy klasszisát, Hamza Yerlikayát, ám a bírók azt sem vették észre. Vagy nem akarták észrevenni…
Az Európa-bajnok, ötszörös vb-ezüstérmes Deák-Bárdos Mihály most felhozta, hogy a 2003-as nehézsúlyú vb-döntőben hiába pörgette meg kétszer az orosz Haszan Barojevet, a mérkőzésvezető lengyel Andrzej Supron nem adott rá pontot. Deák-Bárdos emlékeztetett rá, hogy neki az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kocsis Ferenc volt az edzője, aki annak idején nagyon sokszor legyőzte Supront, és ezt a lengyelek klasszisa – aki az olimpiákon „csak” ezüstig jutott – soha nem tudta megemészteni.
Bizony, ilyen „szempontok” alapján is születnek döntések a szőnyegen.
FRISSÍTÉS!