Olimpiai bajnokunk a sérülése miatt strandpapucsra van ítélve

A talpa miatt szenvedő, emiatt csak strandpapucsot viselő Pars Krisztián hamarosan műtéten esik át, ami után reményei szerint elfelejtheti a problémáit. Az olimpiai bajnok kalapácsvető februárban ünnepli 42. születésnapját, de ennek – és egészségi gondjai – ellenére sem gondolkodik még a visszavonuláson.

Doha, 2019. október 1. Pars Krisztián a férfi kalapácsvetés selejtezõjében a dohai atlétikai világbajnokságon a Kalifa Nemzetközi Stadionban 2019. október 1-jén. MTI/EPA/Diego Azubel Fotó: Diego Azubel

 

A párizsi olimpia lebeg Pars szemei előtt

– Nagyon benézném az esélyeimet és a lehetőségeimet, ha azt hajtogatnám, hogy 2024-ben újra ott leszek a nyolcvanméteresek társaságában, mert ez egy teljesen irreális célkitűzés lenne, azt viszont merem állítani, hogy a remélhetően sikeres talpműtét után akár a párizsi olimpia felé vezető út is megnyílhat előttem. Először is a jövő évi téli bajnokságot céloznám meg, ahol a hetvenkettő-hetvenhármas eredményem az igazolná, hogy nem dolgoztam hiába, a szabadtéri idényben ennél méterekkel többre is képes lehetek. Márpedig hetvenöt-hetvenhat méterrel a tizenkettes döntőbe is be lehet jutni, és ennél szebb nem is lehetne az ötödik olimpiám.

Ehhez biztos talajra, megelőlegezett vagy inkább megerősített bizalomra lenne szüksége, de a dolgok jelenlegi állása szerint a Parstól eredményekben nagyon sokat kapó, de neki igen sokat is adó DOBÓ SE nem tervezi új szerződés megkötését a klub egykori frontemberével, akitől ezt a szerepet házon belül és kívül, tehát a nemzetközi porondon is az egyre jobb Halász Bence vette át. 

 

A dicsőség mulandó 

– Ilyenkor már nem számít az, hogy tizenkét magyar bajnokságot nyertem meg, olimpián, ifjúsági világbajnokságon, U23-as és junior Európa-bajnokságon vehettem át aranyérmet, mert mint minden, az én dicsőségem is mulandó. Miközben a műtétre várok, azon is törni kell a fejemet, hogy ha muszáj, melyik klub ajtaján kopogtathatok, hol kaphatok legalább egy évre szóló szerződést. Mi tagadás, az is megfordult már a fejemben, hogy mi lesz akkor, ha a sikeres talpműtét, pályafutásom alatt immár a tizenkettedik kisebb-nagyobb operációm után sem leszek annyira terhelhető, hogy az edzéseknek valójában legyen értelmük. Ennél nincs fogósabb kérdés, hiszen már nemcsak önmagamra kell gondolnom, hanem a feleségemmel, Boglárkával együtt a közös jövőnkre, így Nolenre, a három hónapos kisfiunkra is – mondta befejezésül a válaszút előtt álló Pars Krisztián.

Borítókép: Pars Krisztián a 2019-es dohai atlétikai világbajnokságon (Fotó: MTI/EPA/Diego Azubel)