Ha nem Budapest lenne az idei világbajnokság házigazdája, a kalapácsvető olimpiai bajnok Pars Krisztián választása a folytatás és az elköszönés közül valószínűleg az utóbbira esett volna. Annyi sérülés és elkerülhetetlen műtét, kényszerszünet és visszakapaszkodás után, mint amennyi magas akadályt állított az élet a szombathelyi atléta elé, másokat már régen feladásra kényszerítettek volna vagy a jövőképük átgondolására. Nem úgy a magát szívós parasztgyerekből felnövekedett profi atlétaként emlegető Pars Krisztiánt, akit most nemcsak a budapesti világbajnokság különleges kihívása, hanem egy közelgő családi esemény öröme tölt fel energiákkal és a boldogságérzet örömhormonjaival.
Már nem Pars Krisztián a frontember
Figyelmeztetés, vagy ha úgy tetszik szakmai kijózanítás nélkül is tudja London magyar sikerembere, hogy túlságosan magasra már nem állíthatja a mércét maga előtt. Ám azzal is tisztában van, hogy ha jót akar magának, módjával kell terhelnie az izomzatát és az ízületeit, mert azok bizony már meglehetősen „kopottasak”.
– Állítom, hogy a természet csodája vagyok és az atlétika újkori történetének különleges figurája, akinek a feje búbjától a talpáig már szinte minden porcikáját „renoválni” kellett. Most éppen úgy vagyok, hogy semmim se fáj, nem is panaszkodom, csak vigyázok magamra, hogy valamit el ne szúrjak. Nincs olyan edző a világon, aki egy olyan viharvert dobóatléta felkészülését is biztos kézzel irányítani tudná, mint amilyen én vagyok, mert ahhoz olyan tudás kellene, amiről a szakkönyvek nem szólnak. Nem vagyok hálátlan az edzőimnek, de az a gyanúm, hogy most elsősorban a megérzéseimre és a testem visszajelzéseire kell hagyatkoznom, mert senki sem járt még olyan cipőben, amiben én, aki már az útja vége felé tart, amolyan konok továbbszolgáló módjára – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a szombathelyi Dobó SE atlétája, annak a műhelynek a tagja, ahol ötödik éve már a világbajnoki bronzérmes és Eb-2. helyezett Halász Bence az elismert frontember.
Pars Kriszián tavaly a müncheni Eb-n – amelyen Halász ezüstérmes lett – nem jutott be a döntőbe.
Vb-részvétel: szinttel aligha, a ranglistáról alighanem
Pars Krisztián helye akkor lehet biztos a budapesti világbajnokság irigylésre méltó szereplőgárdájában, ha a 78 méteres kvalifikációs szintet teljesítené. Ez most teljesíthetetlen küldetésnek tűnik, mert legutóbb 2016-ban sikerült neki 77,38 méterrel ehhez hasonló eredményt elérnie. Nagyobbat pedig 2015-ben, amikor 79,91 méteres kiváló teljesítménnyel a világranglista második legjobbja volt. Ezután következett az eltiltása, a visszatérése után pedig a középszerűség kategóriáját kerülgette. Tavaly például a 74,32 méteres legjobb dobásával a világranglista 55. helyével kellett beérnie. Abban a rangsorban, ahol a 80 méteres határt először átlépő Halász Bence a negyedik helyre kapaszkodott fel. Pars mentségére szóljon, hogy szinte minden évben jutott neki a rosszból, nem kevés pénzt költött a gyógyulására, annál is többtől esett el az elmaradt bevételek miatt.
Nagy bosszúság: Pars Krisztiánból lett az atlétika „műtétrekordere”
– Herkules ereje is kevés volna ahhoz, hogy a betervezett négy versenyemből – két WA Continental Tour Bronze, a Gyulai István Memorial és az országos bajnokság – „kitermeljek” egy 78 méteres eredményt, de előreláthatóan a jó átlag, benne két 75 méteren felüli eredménnyel is elég lehet a világbajnoki részvételemhez – folytatta Pars, akinek az egyéni csúcsa immár kilenc éve változatlanul 82,69 méter. – Beérném most azzal a két vállalható eredménnyel, mert lezárhatnám az indulni vagy nem indulni kérdést. Csak sikerüljön „egyben maradnom”, ha már a műtétekkel, a gyógytornával és az átgondolt edzésmunkával sikerült összeraknom magamat. Nincs matek, nincs okoskodás, oda kell tennem magamat, mert nekem 1998-ban a budapesti Európa-bajnokságon még nem adatott meg, hogy válogatott lehessek, azóta pedig csak fedett pályás világversenyek megrendezéséből jutott Magyarországnak. Egy ilyen alkalmat kihagyni vétek lenne, már neki is feszültem a munkának, de vigyázok arra, hogy a nagy erőfeszítésbe ne rokkanjak bele – jegyezte meg kicsit vészjóslóan az olimpiai bajnok.
Júliusban érkezik Pars Nolen
Pars Krisztián tavaly házasodott meg, és most az az eddig titokban tartott hír, hogy a nyáron, várhatóan egy hónappal a budapesti világbajnokság augusztus 19-i első versenynapja előtt jön a világra a „kis Pars.” Egy fiúgyermek, akinek a házaspár közös akaratából Nolen lesz a keresztneve.
– Nolen egy kelta eredetű keresztnév, aminek az egyik jelentése az előkelő származású, a másik pedig a bajnok. Mi ez utóbbira gondoltunk, nem véletlenül, mert jómagam is egy bajnok vagyok, méghozzá olimpiai, immár tizenegy éve. Ha majd felnövekszik Nolen, rábízzuk, hogy sportoló akar-e lenni vagy sem, azt viszont semmiképpen sem szeretnénk, hogy olyan rögös útra tévedjen, amin én bukdácsoltam végig – mondta befejezésül Pars Krisztián.
Borítókép: Pars Krisztián és felesége (Forrás: Dobó SE)
