Nem hisz a magyar átokban a női 3x3-as válogatott edzője, a világbajnokság után az olimpia lehet a cél

A magyar női kosárlabda-válogatott március közepén jutott ki a szeptemberi világbajnokságra. Április második hetében pedig ugyanerre készül a női 3x3-as válogatott is, amely Szingapúrban lép majd pályára Egyiptom és Litvánia legjobbjai ellen a világbajnoki selejtezők során. A magyar válogatott szövetségi kapitányával Jakab Mátéval a nemzeti csapat előtt álló feladatokról, a kosárlabda és a 3x3 nemzetközi és hazai helyzetéről beszélgettünk, de szóba került a tengerentúlon óriási népszerűségnek örvendő Unrivaled profi liga is, ahol a magyar edző immár a második szezonjában dolgozhatott együtt a világ legjobb női kosárlabdázóival és edzőivel.

A 3x3-as női válogatott edzője Jakab Máté hisz benne, hogy Szingapúrban kiharcolják a vb-részvételt Forrás: MKOSZ/Girgász Péter

A női 3x3-as válogatott edzője, Jakab Máté már a második szezonját töltötte az amerikai Unrivaled ligában. Fotó: Jakab Máte Coach, Facebook

– Miképp fogadták önt a második szezonjában tengerentúlon és a feladatköre mennyiben változott meg az előző szezonhoz képest?
– A tavalyi idény után több edző is visszatért a ligába, s bár voltak változások, nagyrészt ugyanazokkal az emberekkel találkoztam, mint egy éve. 

Jó volt, hogy ismerős arcok fogadtak engem. Rajtam kívül nem volt más edző Európából, ami számomra nagy megtiszteltetés volt.

A feladatköröm is komolyabbá vált az előző szezonhoz képest. Rengeteg teret kaptam a taktika feladatok megvalósításában, az edzők számára nyújtottam támpontokat bizonyos játékhelyzetek elemzésével a mérkőzéseken.

– Korábban kiemelte, hogy az Unrivaled mérkőzései alatt több olyan figurális elemet is látott, amit a magyar női 3x3-as válogatott is hasznosíthatna. Mit profitálhat ebből a nemzeti válogatott?
– Amióta munkát vállaltam vezetőedzőként a 3x3-as válogatottnál, a magyar csapat edzésmódszerei azokon a külföldön látott módszertanokon alapulnak, amiket az NBA-ben) és az Unrivaled-ben, korábban pedig a német Bundesligában és az ausztrál bajnokságban láttam és tapasztaltam. Magyarországon nem ilyen edzéselméleti metodikákkal dolgoznak a csapatok, de én ezt láttam kinn, ebben hiszek, és úgy gondolom, hogy ez működik és eredményekre fog vezetni. Ezek komoly kutatásokkal, elemzésekkel és esettanulmányokkal vannak alátámasztva, hiszem, hogy sikerre vezetnek minket a vb-selejtezőkön is.

– Az 5x5 képest itt csak 18 másodperc a támadóidő, a három-három elleni játékban a gyors döntéshozatal elengedhetetlen. Az Unrivaled első számú célja, hogy a női profiligában szereplő játékosok a legjobb körülmények között tudják csiszolni a játékukat, fejlődjenek ők és a vezetőedzőik is. 
– Ahogy csökken a létszám a pályán, úgy a játékosok sokkal többet érintkeznek a labdával. Több olyan akció van, amikben részt vesznek. A 3x3-as kosárlabda az 5 az 5 elleni játék legjobb kis létszámú játékváltozata (small-sided game), mivel a játék során nincsen egyetlenegy üresjárat, támadásban és védekezésben sem. Folyamatosan foglalkoztatva vannak, nem lehet elbújni a pályán. A 3x3-ban és az Unrivaledben több olyan példát is fel tudok hozni, ahol egy kosárlabdázó emelni tudta a pontátlagát egyik szezonról a másikra. Skylar Diggins-nek szenzációs szezonja volt, Alisha Grey-nek szintén kiemelkedő volt, de említhetném tavalyról Napheesa Colliert is. Sőt, magyar példákat is fel tudok hozni. A magyar 5x5-ös válogatott egyik erőssége Lelik Réka először csatlakozott a 3x3-as csapathoz, azt gondolom, hogy ennek hatása is, hogy fenomenális szezont fut. A 2024/25-es szezont összevetve a 2025/26-ossal az Euroligában pontátlagát 7,2-ről 12,3-ra emelte, miközben a gólpasszátlaga 4,2-ről 4,9-re nőtt. Ugyanezek a mutatók a magyar bajnokságból: 10,7-ről 13,5 pont, míg gólpassz tekintetében 4-ről 6,3. Réka a magyar csapat egyik legjobbja volt Isztambulban is.

– Az Unrivaled első szezonjának összbevétele 23 millió dollár volt, most pedig 45 millió. Tömegeket vonzanak a mérkőzések. Mostanság miért ennyire népszerű Amerikában a női kosárlabda?
– A női sportoknak most hatalmas trendje van a tengerentúlon, és ez nemcsak a kosárlabdában, hanem mondjuk a női labdarúgásban is érezhető. A világ legjobb játékosai próbálnak bejutni az amerikai profi ligában, a WNBA népszerűsége is óriási ütemben emelkedik szezonról szezonra. Telt házas meccsek, minden évben új csapatokkal bővül a liga. Ezt a trendet lovagolta meg az Unrivaled is. Úgy szoktam fogalmazni, hogy az Unrivaled a WNBA nyári ligája. 

Amíg nincs női kosárlabda két és fél hónapig, az Unrivaled ezt az űrt próbálja betölteni. Persze ez nem működhetne, ha maga a játék színvonala nem lenne brutálisan magas.

Szenzációs egyéni képességekkel megáldott kosárlabdázókkal dolgozhattam együtt. Hihetetlenül szórakoztatóak a mérkőzések még a laikusok számára is.

– Kiváló szakemberekkel dolgozhatott együtt az elmúlt két évben. A Lunar Owls vezetőedzője, DJ Sackmann tavaly megkapta az Év Edzője díját is.
– Többen is voltak. Phil Handy az első szezonban volt velünk, a másodikban már nem. Ő a Dallasnál dolgozik, a játékosfejlesztésért felel a Mavericks csapatánál, elsősorban az idei szezon egyik nagy felfedezettjének, az Év Újonca egyik nagy esélyesének Cooper Flaggnek próbál minél többet segíteni, hogy a maximumot hozza ki magából. Adam Harrington a Houston Rockets kétszeres NBA-bajnok sztárja Kevin Durant mellet a Golden State Warriors ászának, az olimpiai bajnok Jimmy Butlernek is az egyéni edzője. Ő benne maradt az Unrivaled programban, mint egyfajta egyéni képzésekért felelős mentoredző, tavaly egyébként a Phantom trénereként dolgozott. 

DJ Sackmann kollégámmal tavaly tizenhárom meccsből mindössze egyszer kaptunk ki az Owls élén, meg is kapta az Év Edzője díjat.

Olyan kosarasokkal dolgozik együtt napi szinten, mint az NBA-bajnok ausztrál irányító, a spanyol bajnokságban szereplő Tenerife játékosa Patty Mills vagy LeBron James korábbi csapattársa a Miami Heatnél, a kétszeres NBA-bajnok Mario Chalmers. Ezeket az edzőket a saját szakterületükön nyugodtan nevezhetjük szupersztároknak.

A női 3x3-as válogatott edzője szerint az Unrivaledben pozitív a légkör. Fotó: Jakab Máte Coach, Facebook

– Mennyire szokták dicsérni a külföldi edzőket a tengerentúlon? Fukarkodnak a dicséretekkel? 
– Amerikában nagyon elismerik a teljesítményt. Egy jól sikerült edzés vagy egy játékos feltérképezése után egyből adnak visszajelzést, miszerint ez remek volt és átjött a lényeg. Természetesen maguktól a játékosoktól is érkeznek pozitív reakciók. A szezon végén többször is kaptunk dicsérő szavakat. Egyébként a tengerentúli közeg rendkívül pozitív visszajelzésekre épít, lendületes, jó dinamikákkal bír. Felhajtóereje van az egésznek, és én is ezért szerettem ott dolgozni, mivel nagyon inspiratív légkör uralkodott. Két év alatt emberek víziói valósultak meg kőkemény munkával minden egyes nap, és ehhez egy kivételes attitűd is társult. Ott nem hallottad azokat a szavakat, hogy ez vagy azt nem lehet, ezt ne kérd tőlem, vagy ezt nem tudjuk megcsinálni. Bevallom, én is próbálom így élni az életemet és a játékosaimmal is így kommunikálok. 

– Térjünk ki a 3x3-as válogatottra. A 2025-ös évben tudatosan az alapok lerakására fókuszáltak, azaz hogy ne csak játékosokat képezzenek, hanem gondolkodásmódot is. Hogy állunk a környező országokhoz vagy a vetélytársainkhoz képest ebből a szempontból?
– Március 11 és 14 között Székesfehérváron tartottunk egy edzőtábort a női 3x3-as válogatott tagjainak, ahol már jól látszott, hogy az előző évben lerakott szakmai alapok már tudatosultak és megjelentek a játékunkban. Örvendetes, hogy négy nap alatt szinte villámléptekben tudtunk haladni. Azok a játékelemek, amiket nyáron elsajátítottunk, gyorsan visszajöttek. A gondolkodásmód megváltoztatása nehezebb feladat, főleg itt a közép-kelet európai Kárpát-medencénkben. Főleg úgy, ha egy kosárlabdázó a teljes szezont egy másfajta környezetben tölti. Nekem ez a bő másfél hónap áll csak a rendelkezésemre, hogy másféle szemléletben edzem a lányokat, de itt is az Unrivalednél elmondottakra tudok rácsatlakozni. Abszolút hiszek a pozitív megerősítésben, és a játékosok kreativitására építek. Főleg egy olyan sportágban, mint a 3x3, az edzők szerepe sokkal kisebb, mint az 5x5-ben. Mi nem lehettünk ott a pálya szélén, hogy tanácsokat adjunk nekik a meccsek alatt.

Kulturális szempontból vannak lemaradásaink. Hozzá vagyunk szokva a délszláv-hozzáálláshoz, ami sokszor azon alapul, hogy a játékosoknak egyénileg kisebb a döntési hatáskörük az edzőkkel szemben. 

Azt gondolom, hogy a határok és a keretek nagyon fontosak, de ez nem egyenlő azzal, hogy mi robotokat neveljünk. Ezzel limitáljuk őket. Sokkal jobban hiszek a kreativitásban és abban, hogy a játékosok meglévő képességeire és erősségeire kell építenünk. A kosárlabdázóinkat olykor hagyni kell hibázni. 

Olyan játékosokat kell kinevelnünk, akik nem félnek hibázni. Engedni kell őket, hogy A és B útvonal közül választhassák a C-t is. Persze arra is rá kell mutatnunk, ha rosszul döntöttek. 

A női 3x3-as válogatott edzője, Jakab Máté nem hisz az utolsó másodpercekben bekövetkezett magyar átokban. Fotó: Jakab Máte Coach, Facebook

– A 3x3-ban az összeszokottság, a szerepek pontos ismerete és a közös tapasztalat legalább annyit számít, mint az egyéni kvalitás. Mi a helyzet a pszichés tényezőkkel? A korábbi kudarcokat sikerült feldogozni? A női csapat 2021-ben is egy győzelemre volt a tokiói kvótától szintén Debrecenben, de a sorsdöntő mérkőzésen kikapott Olaszországtól. 2024-ben a németektől kaptunk ki. 
– A kosárlabdában, bár csapatsport, egyénileg kell megküzdeni a kudarcokkal egy játékosnak. Sokféle stratégia létezik erre. Van, aki képes nagyon gyorsan elengedni a dolgokat, van akinek szakember segítsége kell. Ha továbbra is a legmagasabb szinten dolgozunk, mint ahogy az előző szezonban tettük, és folyamatosan építjük a játékosaink önbizalmát, a nemzeti identitást is tápláljuk, a célok szintjén pedig nem a minimumra törekszünk, akkor ezek a korábbi kudarcok, faktorok nem fognak szerepet játszani. 

Nem hiszek a magyar betegségben vagy az utolsó másodperces magyar átokban, az én szótáramban ez nem létezik. Többet kell dolgozni, az elvégzett munka pedig elhozza a kellő szerencsét.

Úgy kell karaktert mutatnunk, ha magasra tesszük a saját magunkkal és a csapattal szemben állított léceket. Egyébként szakmai stáb tagja Magyar Bianka, aki amellett hogy a női NB I egyik legjobb edzője, sokat foglalkozik a játékosok pszichés felkészítésével a 3x3-as válogatottnál. Nem is segédedzőként tekintek rá, hanem egyfajta második vezetőedzőre (associate head coach). 

– A magyar lányok a csoportmeccseiket április 11-én játsszák. Egyiptom kiszámíthatatlanabb és kevésbé strukturált kosárlabdát játszó csapatnak tűnik, mint a másik csoportellenfelünk Litvánia. Jobb, hogy velük kezdünk a vb-selejtezőkön Szingapúrban?
– Egyelőre még nem tudni, hogy mire számítsunk. A keretek még nem adottak, mivel a világbajnoki selejtező idején még zajlanak a nemzeti bajnokságok. A hazai NB I-ben szünetet tartunk, köszönet érte a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ), így erős csapattal tudunk indulni. A legnagyobb nehézségnek talán az tűnhet, hogy még ilyen összeállításban még nem játszottunk komoly tétmeccset. Szerencsére vannak olyan játékoskapcsolatok, amik korábban bizonyítottan működtek, erre építhetünk Szingapúrban is.

– Tavaly december 1-jétől indult a pontgyűjtés a 3x3-ban, és a következő 24 hónapban minél jobb eredményeket szeretnétek elérni a tornákon. A vb-selejtezők után mik lesznek a következő kihívások?
– Ha sikerül a kvalifikáció, a világbajnokság június első hetében lesz. Utána rögtön Európa-bajnoki selejtezőket fogunk játszani. Másrészt nyáron rengeteg Women Series tornát rendeznek, amiket úgy lehetne leírni, mint a teniszben a Grand Slam vagy ATP tornákat. 

Minél több ilyen versenysorozatban szeretnénk részt venni, így mondhatni május végétől július elejéig folyamatosan »turnézunk«.

A férfi és a női vonal más a 3x3-ban Magyarországon, teljesen kettévált. Nőknél kisebb a merítési lehetőség, ott mindenki 5x5-özik. Nehezebb őket kivenni a bajnokságból. Lehet, hogy az olimpia előtti évben ezt meg lehet tenni, vannak tervek, de konkrétumok még nincsenek. Egyelőre nem is tud hosszabb távon kettéválni a két szakág. 

– A magyar kosárlabda mondhatni alulreprezentált a magyar sportban. Ha az 5x5 után a 3x3-as nemzeti csapatunk is kijutna a vb-re, Ön szerint lendítene a hazai megítélésén a sportágnak vagy még lenne extra tennivaló, hogy észrevegyék a sikereket?
– Rengeteg feladatunk van, de szerencsés helyzetben van a magyar kosárlabda, lehet beszélni eredményekről. A FIBA Európa Kupában a Falco Szombathely az elődöntőbe jutott, a spanyol Bilbao Basket csapatával találkozott szerdán hazai pályán (lapzárta után ért véget). A Szolnok szintén jól teljesített a Bajnokok Ligájában. A lányok kijutottak az őszi világbajnokságra, és a fiúk is versenyben vannak még a vb-selejtezőkön. 

Minden eszközt és lehetőséget meg kell ragadni, hogy népszerűsítsük a kosárlabdát itthon különböző fórumokon, és a 3x3-as kosárlabda remek eszköz erre.

Nem kell hozzá tíz ember, hanem csak hat. Kinn és benn is játszható. Könnyedebb, érthetőbb, akciódúsabb és a szabályrendszere sem bonyolult. A mai gyors és innovatív világra teljes mértékben illeszkedik, egy remek belépőszintnek gondolom. 

Sportfogyasztási szokások szempontjából is remek, mivel a Z generáció tagjait jobban megfoghatja a pörgősebb játék és a rövidebb mérkőzések zenével megspékelt hangulata.

Magyarországon nagy a konkurencia és sok sportág közül lehet választani már óvodai szinten is. Még aktívabbnak kell lennünk, és el kell mondani a sikereinket és az eredményeinket, mert csak így fog eljutni az emberekhez és minden háztartásba, és így tudjuk a magyar kosárlabda hírnevét öregbíteni.