Kanadai és ausztrál bojkott

Új szintre lépett az eredeti tervek szerint július 24-én kezdődő tokiói olimpia elhalasztását sürgetők véleménye. A kanadai, valamint az Ausztrál Olimpiai Bizottság már nem csupán arra kéri a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy más időpontra írja ki a játékok kezdetét, hanem határozottan kijelentette: ha minden marad a régiben, sportolóik nem vesznek részt az eseményen. Magyarán a két ország bojkottal fenyegetőzik.

2020. 03. 24. 12:48
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hét végén a horvát, a szlovén, a norvég és a brazil tagszervezet kérte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) arra, hogy fontolja meg a játékok elhalasztását. Elsőként Kanada már tegnap leszögezte, a sportolói távol maradnak a tokiói olimpiától, amennyiben a koronavírus-járvány terjedése ellenére az eredetileg kiírt időpontban, július 24. és augusztus 9. között tartanák meg az eseményt. A kanadai bejelentés után egy órával az Ausztrál Olimpiai Bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett.

A NOB egészen vasárnapig azt hangoztatta, nincs alternatívája a július 24-i kezdésnek. Vasárnap este Thomas Bach, a szervezet elnöke viszont már változtatott az addigi álláspontján, s úgy fogalmazott, hogy négy héten belül döntenek a játékok sorsáról. Ebben az időszakban számításba veszik az esetleges halasztást is, de az olimpia törlése nincs napirenden. A Magyar Olimpiai Bizottság tegnapi közleményében azt hangsúlyozta: bízik abban, hogy a NOB vezérkara felelős döntést fog hozni.

További nemzetközi sportszövetségek és sportlegendák is a halasztást tartják a helyes megoldásnak. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, Sebastian Coe, aki szombaton még csupán minél gyorsabb döntést kért a NOB-tól, tegnap már szintén a halasztás mellett érvelt. Csakúgy, mint a kilencszeres olimpiai bajnok legenda, Carl Lewis, aki 2022 nyarát javasolja új időpontként. Tegnap először már Abe Sindzó japán miniszterelnök is arról beszélt a japán parlamentben, hogy számolni kell az olimpia esetleges elhalasztásával. Szakértői becslések szerint a szigetországnak ez 670 milliárd jen (1,9 ezermilliárd forint), a törlés pedig 5–8 ezermilliárd jen (15–24 ezermilliárd forint) veszteséget jelentene.

A behajtani tilos tábla erre a nyárra valószínűleg érvényben marad
Fotó: Reuters

A két sporthatalom, Kanada és Ausztrália színre lépésével a kérdés lényegé­ben eldőlt. Immár talán nem is a halasztás ténye a kérdés, hanem az, hogy mikorra. Három lehetséges új időpont került szóba: idén október, 2021 nyara és 2022 nyara. Mindhárom mellett felsorakoztathatók érvek és ellenérvek. Ha októberben lenne az olimpia, akkor nem borulna föl teljesen a sportnaptár, az időjárás akkor még kedvezőbb is (1964-ben is ősszel rendezték a tokiói játékokat), viszont semmi sem garantálja, hogy addigra lecseng a járvány, illetve rövid az idő az átszervezésre, s a tévétársaságok sem preferálják ezt a megoldást. 2021 ütközne többek között az atlétikai és az úszó-világbajnoksággal, valamint a labdarúgó Eb-vel is, ezért gondolják Carl Lewisszal együtt többen úgy, hogy ha halasztanak, akkor már inkább 2022-re. Igaz, abban az évben viszont a labdarúgó-vb-vel kellene az olimpiának konkurálnia.

Abban minden érintett egyetért, hogy a feszült helyzetben lehetetlen heteket várni, a döntést minél hamarabb meg kell hozni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.