Még sohasem fáradt el ennyire

Lovrencsics Gergőnél technikásabb labdarúgó talán a posztján is akad, erősebb fizikumú és lelkű azonban aligha. A Ferencváros jobbhátvédje végigjátszotta a szlovákok és a horvátok elleni Eb-selejtezőt is, van mit kipihennie, de ő is érzi, sőt ki is mondja, különleges alkalom a vb-ezüstérmes elleni győzelem, amelyről örömmel osztotta meg a gondolatait.

A Ferencváros játékosa amondó, az ilyen mérkőzésekért érdemes futballozni Fotó: Bach Máté

– Hétfő délután kerestem, egyből fogadta a hívásomat, kedd délre egyeztettünk időpontot, s percre pontosan meg is jelent. Ma már nem általános ez a partnerség a magyar futballban.

– Tudom. Velem is előfordult már, hogy belefeledkeztem a családi életbe, nem figyeltem a telefonomat vagy elfelejtettem visszahívni valamelyik kollégáját. A mostani azonban különleges alkalom, megértem, hogy két nap múltán is téma a horvátok elleni győzelmünk.

– Hová helyezi ezt a sikert a pályafutásában?

– Az első három közé. A norvégok elleni meccs, amelyen kivívtuk az Euró­pa-bajnoki szereplést, az Eb-n a portugálok elleni döntetlen és ez a mostani győzelem kívánkozik az élre. Nem tudok és nem is akarok közöttük különbséget tenni. Világsztárok ellen játszottunk – és nyertünk. Az ilyen mérkőzésekért érdemes futballozni.

– A szlovákok ellen is küzdöttek, de a horvátok ellen, különösen a mérkőzés hajrájában, úgy tűnt, hogy eufo­rikus hangulatba kerültek. Ön is ugyanezt érezte?

– Igen, azt, hogy egyszerűen nem lehet más a végeredmény, mint a győzelem. Talán még sohasem fáradtam el ennyire, de szó sem lehetett arról, hogy megálljak, űzött, hajszolt bennünket a közönség, minden egyes megmozdulásomkor éreztem, hogy húszezer ember áll mögöttem.

– A szlovákok jobbak, mint a horvátok? Avagy mi és miért nem működött Nagyszombatban?

– Szerintem nem jobbak a szlovákok a horvátoknál. Nagyszombatban talán nem is játszottunk elég jól, de szerencsénk sem volt. Ha fejese bemegy, akár nyerhettünk is volna. Természetesen önmagában egyetlen felállás sem jó vagy rossz, de a horvátok ellen beletrafált, nemcsak a megfelelő rendszert találta meg, hanem a játékosokat is hozzá. Az is jó húzás volt, hogy a századik válogatott meccsén Dzsudzsák Balázst a kezdőcsapatba jelölte, aki valóban extra motivációval játszott.

A Ferencváros játékosa amondó, az ilyen mérkőzésekért érdemes futballozni
Fotó: Bach Máté

– nyilatkozatát ön személy szerint hogyan fogadta?

– Noha a csapat védekezését bírálta, nem vettem magamra. Kevés időnk volt a két mérkőzés között a felkészülésre, arra törekedtem, hogy elemezzem a saját játékomat, s megbeszéljem a kapitánnyal, ő mit vár el tőlem. Ennél direktebb kritikában is volt már részem, nem is egyszer. Ha nem jöttek a gólok vagy kikaptunk Varsóban, a lengyelek is megfeledkeztek a barátságról, aztán a Fradiban is előfordult, hogy Thomas Doll kihagyott, s az ősszel, a tallinni meccs után Marco Rossi sem dicsért meg. Bennem ilyenkor az munkál, hogy azért is megmutatom.

– És az érzelmeit is kimutatja. Az Andorrától elszenvedett vereség után nyilatkozva megremegett a hangja, ami szintén szokatlan a futballban.

– Igen, érzelmes srác vagyok, a pályán és a magánéletben is. A kudarcok olykor megviselnek, nemcsak magam, hanem a szurkolók miatt is. Szlovákiá­ban bőven voltak üres székek, mi viszont minden mérkőzésünket telt ház előtt játsszuk. Ha valami, ez kihozza a maximumot az emberből. Ilyen közönség nincs is még egy a világon.

– Milyennek látja két forduló után az erőviszonyokat?

– Csak a mi meccseinkkel foglalkoztam. Az azeriekről azért van képem, mert a horvátok elleni meccsüket elemeztük. Most még szabad a horvátok elleni sikerrel foglalkozni, ma még én is csak regenerálódtam, holnaptól viszont az újabb feladatokra kell összpontosítani. Nekem arra, hogy az NB I-ben a hátralévő nyolc fordulóban a Fradival megőrizzük a jelenlegi nyolcpontos előnyünket a Vidivel szemben.

– A Ferencváros a százhuszadik születésnapját a harmincadik bajnoki címmel szeretné még emlékezetesebbé tenni. Ez inkább teher vagy motiváció?

– Szeretnénk örömet szerezni a Fradi-szurkolóknak azzal, hogy végre felvarrhassuk a harmadik csillagot a mezünkre. De a nyolcpontos előny ellenére nem tehetünk úgy, mintha a bajnoki aranyérem már a zsebünkben lenne. Ünnepelni csak akkor szabad, ha már matematikailag is eldőlt a bajnokság.