Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Természetesen tudom, hogy ennek a pár sornak legföljebb annyi az értelme, hogy rögzíti a román hivatalosság mai hozzáállását az ottani magyar kisebbséggel szemben. De talán ez is valami…
A bukaresti képviselőház szerdán elutasította azt az RMDSZ-tervezetet, amely az Erdély Romániával való „egyesülését” egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteit foglalná törvénybe. Mit mondjak, meglepett volna, ha elfogadják… (Ennek a bizonyos nyilatkozatnak a harmadik pontja „teljes nemzeti szabadságot” ígért a „megnőtt” Románia valamennyi nemzetének.) A várakozásnak megfelelően a román képviselők nem akartak nyilvános vitát folytatni a hajdani hangzatos ígéretekről, mindössze a jogi és közigazgatási szakbizottság véleményét olvasták fel, amely teljes egészében elutasításra javasolta a tervezetet. (Néhány nappal a képviselőházi szavazás előtt a Román Tudományos Akadémia állásfoglalást adott ki; a tudós testület szerint Gyulafehérváron annak idején nem ígértek semmiféle autonómiát a kisebbségeknek. Az csak egy félreértés.)
Az ügyben a román szenátus hoz majd végső döntést – lehűteném az optimista magyarságot…
Lábjegyzet: a román álláspont az, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatot követő trianoni „békeszerződés” (ők így nevezik a vérlázító diktátumot) „Erdélynek az Anyaországhoz, Romániához való visszatérését szentesítette”. Mi viszont úgy tudjuk, hogy az „Anyaország” csak másfél százada, 1862-ben jött létre, ráadásul abban semmiféle Erdélyt – amelyik „visszatért” – nem említenek a lexikonok. Arra csak fájt a románság foga…
Hősünk minap arról értekezett, hogy az égvilágon semmi értelmük nincs a miniszterelnöki rádióinterjúknak.
Egy legendás akaraterejű, csupaszív fiatalembert képzeljünk el Horváth László személyében.
Az SZDSZ-es belügyminiszter, avagy a frenetikus humorista? Mégse mindegy.
Zajta históriája nem szerepel a mai tankönyvekben, pedig a szatmári falu – karnyújtásnyira a román határtól, pár kilométerre Ukrajnától – maga a történelem.
Hősünk minap arról értekezett, hogy az égvilágon semmi értelmük nincs a miniszterelnöki rádióinterjúknak.
Egy legendás akaraterejű, csupaszív fiatalembert képzeljünk el Horváth László személyében.
Az SZDSZ-es belügyminiszter, avagy a frenetikus humorista? Mégse mindegy.
Zajta históriája nem szerepel a mai tankönyvekben, pedig a szatmári falu – karnyújtásnyira a román határtól, pár kilométerre Ukrajnától – maga a történelem.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Hősünk minap arról értekezett, hogy az égvilágon semmi értelmük nincs a miniszterelnöki rádióinterjúknak.
Egy legendás akaraterejű, csupaszív fiatalembert képzeljünk el Horváth László személyében.
Az SZDSZ-es belügyminiszter, avagy a frenetikus humorista? Mégse mindegy.
Zajta históriája nem szerepel a mai tankönyvekben, pedig a szatmári falu – karnyújtásnyira a román határtól, pár kilométerre Ukrajnától – maga a történelem.
Mára a lakosság harminc százaléka migrációs hátterű lett. Ezzel párhuzamosan elképesztően leromlott a közbiztonság, fokozódtak a társadalmi feszültségek, nőtt a káosz.
Csontig, ahogy kell.
Volt már ilyen német kezdeményezésű Európa-projekt, a Don-kanyar-túra.
Magyar Péter kezdetben ugyanazt a taktikát választotta, mint a szír repülőgéppel kapcsolatos álhírénél.
Több vonalon is még pótlóbuszok szállítják az utasokat.
Hamarosan megszülethet az egyezség.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
