Eredetileg bizonyos Békés Gáspárról írtam volna a mai jegyzetemet. Arról az ifjú ötletgazdáról, aki – kicsit túllépve tisztjét (Karácsony Gergely környezetügyi szakértője) – nemrég azzal állt elő, hogy be kellene tiltani a gyermekek keresztelését. Darabig vívódtam is, végül letettem róla: dehogy csinálok sajtót a tápos ifjúnak, hisz épp azon töri magát, hogy róla szóljanak a hírek. Akciójában amúgy sincs semmi rendkívüli, csupán, mint lelkes liberális, feladatot teljesít. Bomlaszt.
Ugyanazt teszi, csak más eszközökkel, mint a többi, újabban beindult harcostársa. Mondjuk mint Csiki Szilárd, Pusztaszabolcs alpolgármestere, akinek valamiért éppen most jutott eszébe, hogy – az aljasság csimborasszója – Szűz Máriához kapcsolja az elmulasztott óvszerhasználatot. Vagy mint a tüzes üzemmódra váltó Labrisz Leszbikus Egyesület, amely a fogyasztóvédelem határozata dacára sem hajlandó megkülönböztető jelzéssel ellátni az aljasan gyermekhülyítő, LMBTQ-ideológiát tartalmazó mesekönyvet. De idesorolhatjuk a népszavás Pápai Gábor vallásgyalázó karikatúráját is, amelyben a „művész” Müller Cecílián keresztül a kereszténységen keres fogást. (Ráadásul a beperelt Pápaival összekacsint a Fővárosi Törvényszék érzékenyített bírája is, aki „jópofának” tartja a rajzot.)
Nem nehéz észrevenni, szezonja van a kereszténygyalázásnak. Kiadták a jelszót a polgári világ szétrobbantásához. Ehhez pedig legelőbb is szellemi felforgatásra van szükség, amit legcélszerűbb az alapoknál kezdeni: a hit, a család és a férfi-női szerepek megtámadásával, kifigurázásával. Persze szigorúan a demokrácia és az emberi jogok kiszélesítése miatt.
Ha forog is a gyomrunk, ne hagyjuk!
