Ha majd annak idején az utókor, történészek, politológusok és elmeorvosok Jakab Péter munkásságát vizsgálják, aligha kerüli el figyelmüket az űzött tekintetű ember egy idén elejtett mondata. Ebben van a lényeg. „Az összefogást választottuk. (A szemkilövőhegyi Gyurcsánnyal – P. Gy.) A reményt, hogy végre elhozhassuk a valódi rendszerváltást ennek az országnak.” Volner János, a Jobbik egykori alelnöke nemrég plasztikusabban fogalmazta meg ezt az Apró klánnal eltervezett „valódi rendszerváltást”: „A baloldalban végbélkúpként oldódnak fel azok a jobbikosok, akik egykor a nemzeti oldal képviseletét hirdették, s most a baloldal szekerét tolják teljes erővel.”

Míg a kétségbeejtő ember ámokfutásán merengek, Márai Sándor sorai jutnak az eszembe (Napló – 1984–1989): „Ahogyan Bethlen István mondta a parlamentben a nyilasoknak: »Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra«. A kommunizmus tragédia, de az igazi ellenfél mindig a »nemzeti« jelmezbe öltöztetett képmutató kapzsi jobboldali.”

Borítókép: MTI/Máthé Zoltán