Igen, főispán

Megváltozott titulusa kapcsán kérdezgette Tarnai Richárdot minap a Mandiner.hu. A megyei kormánymegbízottból főispánná lett hivatalnok a szívemből szólt, amikor, már a beszélgetés legelején kijelentette: őt bizony nem érdekli azoknak a kritikái, akik korábban minden hezitálás nélkül elfogadták a tanácsrendszerezést és az elvtársozást. Tiszta sor. Meg azt se feledjük, hogy első királyunktól Rákosi Mátyás hatalomra kerüléséig főispán volt a vármegye elöljárója – csak a kommunisták szemét szúrta az elnevezés.

További Tollhegyen híreink

A mutyiról nem beszél

Most csak visszatérünk a hagyományhoz. A vármegye élén újra főispán áll.
Mi a baj ezzel?
Hogy az ellenzéknek (a posztelvtársaknak) nem tetszik? Hát persze, hogy nem tetszik, ismerjük az ő ars poeticájukat: „A múltat végképp eltörölni…” Emlékezzünk csak, amikor 1990-ben megalakult az Antall-kormány, mekkora hisztériát kerekítettek abból, hogy a Szent Koronával ékesített magyar címer visszakerült nemzeti jelképeink közé. Amikor pedig 2000-ben az első Orbán-kormány a Nemzeti Múzeumból az Országházba hozatta át a koronát, szinte levegőért kapkodtak… Hasonló traumaként élték meg a 2010 júniusában elfogadott Nemzeti együttműködés nyilatkozatot, akárcsak azt, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánították június negyedikét, a trianoni diktátum aláírásának szörnyű napját.

További Tollhegyen híreink

Arcbőr

Mindeközben végig kellett nézniük, miképpen kapta/kapja vissza 1944 előtti arculatát a Kossuth tér, miként kerül az óriásplaccra két miniszterelnök, Andrássy Gyula és Tisza István szobra. (Miközben a nemzetvesztő vörös grófnak, Károlyi Mihálynak vennie kellett a kalapját.) És még nincs vége.Főispán? Nekem tetszik.

Borítókép: Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott beszédet mond a Magyar Államkincstár új állampapír-értékesítési pontjának átadásán Cegléden (Fotó: MTI/Illyés Tibor)