Győztes csatáinkról kevés szót ejtenek a történészek, holott némelyik Európa históriáját is alapjaiban befolyásolta. Ilyen volt a magyar honfoglalást lezáró első honvédő háborúnk Pozsony alatt.
Árpád vezér negyvenezres serege 1115 éve, 907. július 4-én ütközött meg a ránk törő Nyugat százezres hadával. Liutpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek szűkszavú haditerve így szólt: „Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak.” Nem pont így történt – túl nagy volt a nyugatiakra a páncélmellény. (Már akkor is.) Az ármádia zöme, köztük az ambiciózus herceg, érsek duó elhalálozott a csatában, hajóik a Duna iszapjában végezték, a megmaradtakat lovasaink az Enns folyóig űzték. A megszeppent Nyugat bő évszázadig gondolni sem mert újabb akcióra, akkor is megbánta… (1030-ban István hadai leckéztették meg a revansra spekuláló II. Konrád császárt. Még Bécs is magyar kézre került…)
