Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A magyar őstörténet, a magyar törzsek eredete, vándorlása és a honfoglalás már hosszú ideje áll a tudománytörténeti és a közéleti viták középpontjában. A pozsonyi csata napjainkig mégis szinte eltűnt a köztudatból, megtörténtét általában 907. július 4. és július 7. közé teszik.
A kollektív tudás egyik formálója (természetesen nem az egyetlen) a középiskolai tankönyv. Persze a tanár nem feltétlenül ragaszkodik a tankönyvi anyaghoz, mégis izgalmas kérdés az, hogy vajon eltűnt-e, ha igen, akkor mikor a pozsonyi csata a hazai középiskolai tankönyvekből?
Az egyik legkorábbi középiskolai (ma annak neveznénk) tankönyv Budai Ézsaiásé (1766–1841), aki a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke volt 1822-től haláláig. 1828-ban a Magyar Tudományos Akadémia (1840-ig Magyar Tudós Társaság néven) alapszabályainak kidolgozásával megbízott küldöttség tagja, 1831-től az MTA tiszteletbeli tagja volt. A kötet kiterjedten ismerteti a honfoglalás menetét, mégsem említi meg a 907. évi pozsonyi csatát.
Spányik Glycerius 1833-ban megjelent kötete hasonló szerkezettel, de mindössze 15 oldalban taglalja a témát, és a magyarokat a hunoktól származtatja. A 907. évi pozsonyi csata itt sem szerepel.
„Mink őket a Hunnoktól származtaljuk” – írja Schirkhuber 1837-ben. Ő (1807–1877) piarista főgimnáziumi igazgató, és 1858-tól az MTA levelező tagja volt. A „Dentumogériából” való vándorlást, illetve a honfoglalást Spányikhoz hasonlóan írja le, a pozsonyi csatát, továbbá a kalandozó hadjáratokat e megnevezéssel nem említi, de a merseburgi és augsburgi ütközetet „természetesen” igen. Mint látható lesz, ez a két vereség minden tankönyvben helyet kapott, míg a pozsonyi győzelem nem.
Péczely József (1789–1849) az MTA rendes tagja volt, munkásságára hatással volt korábbi tanára, a fent már említett Budai Ézsaiás. 1837-es kötete nem foglal állást a magyarok eredetéről, illetve nem meglepő módon a 907. évi pozsonyi csata ebben a kötetben sem szerepel.
Sem Bedő Pál nagyalakú, szép színes képekkel díszített 1843. évi tankönyve, sem pedig Horváth Mihály, az MTA rendes tagja kötetében (1843) lényegében semmit nem mond a pozsonyi csatáról. Ugyanez igaz Dierner Endre (1803–1852), a Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendes tagjának 1846-os tankönyvére.
Ladányi Gedeon (1824–1886) az MTA levelező tagja volt. 1861. évi tankönyve leírja és megnevezi a pozsonyi csatát: „Árpád halálakor (907.) kis koru fija Zóltán 907–947 emeltetett a vezéri méltóságba. Ezen alkalmat használni akarván a németek, háborut inditottak a magyarok ellen, s be is nyomultak Pozsonyig, de itt teljesen megverettek. Es ettől fogva még szomorubbá lett sorsuk, mert a győzelmes magyarok mind több több pusztitást miveltek köztük.”
Batizfalvi tankönyve (1862) a pozsonyi csatáról a következőt írja: „[…] mert Lajos német király értesülvén Árpád halála- és az új fejedelem kiskoruságáról [907], roppant sereget állitott, hogy a magyaroknak Németországba tett rohanásait megtorolja s a rettegett pogány nemzetet egy csapással megsemmisitse. Azonban a három magyar vezér villámgyorsasággal csapott Pozsony mellett a német seregekre, azokat tökéletesen szétverte s az Enns folyón túl űzte. Itt Lajos német király a tartalék sereggel állott ellenök, de meggyözetvén, kevesed magával csak nagy bajjal menekülhetett Passauba.” Ez az időpillanat, amelyben tetten érhető, hogy a német uralkodói szándék a magyarok megsemmisítésére gondolatdokumentálhatóan bekerült a hazai köztudatba.
Környei János Magyarország története (1864) a pozsonyi csatát részletezi mintegy húsz sorban, ami az eddig bemutatott tankönyvek közül a leghosszabb leírás. A német támadás okát abban látja, hogy „vissza akarták adni a kölcsönt” a korábbi dúlásokért.
A dualizmus alatt megjelent tankönyvek szintén vegyes képet mutatnak, az általunk vizsgált tíz kötetből egy említi meg név szerint a pozsonyi csatát, kettő pedig leírja a 907. évi konfliktust a csata nevének említése nélkül. A merseburgi és augsburgi vereségeket mindegyik leírja.
A Horthy-korszak hazai középiskolai tankönyveiben ugyanez a helyzet, elvétve feltűnik a pozsonyi csata megnevezése. Helyette viszont egy röpke pillanatra egy másik, szintén elfeledett csata is bekerült a kánonba. Takáts György a 907. esztendőről így ír: „Árpád halála évében (907) a bajorok óriási sereggel támadtak a mieinkre, de Bánhida határában (Komárom m.) iszonyú vereséget szenvedtek. Ez a győzelem mintegy a magyarság ittmaradhatását biztosítá.”
A szocializmus tankönyvei nem eltüntették, sokkal inkább véglegesítették a pozsonyi csata eltűnését, mivel az már említésszerűen sem kerül elő egy tankönyvben sem. A finnugor nyelvrokonság elmélete szintén ekkor válik teljesen kizárólagossá.
A cikk szerzői: Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Illik Péter, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársa
Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet honlapján olvasható el.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Keresd a hibát! Csak az emberek 5 százaléka veszi észre, mi nem stimmel ebben a nappaliban
Újabb megdöbbentő lépés Bidenéktől: nemcsak a világháborút robbanthatják ki, milliárdokat is kaszálhatnak
Körözi a rendőrség a Házasság első látásra sztárját: kiderült, mit tett
A Mazsihisz nem hagyta szó nélkül, hogy elfogatóparancs van érvényben Netanjahu ellen
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Meghalt a magyar labdarúgó-válogatott legendás alakja
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Százhét macskája volt a budapesti nőnek, videó készült arról, hogy milyen körülmények között tartotta őket
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A baloldali párt és vezetőjük véleménye szerint aki elmondja a véleményét, az ostoba.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
