Gyorsíthatják a hóolvadást

Izlandig eljutó szaharai porviharokat azonosítottak egy nemzetközi együttműködés részeként az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet (CSFK FTI) munkatársai. A kutatások eredményei a Nature lapcsaládhoz tartozó Scien­tific Reportsban jelentek meg.

Szudáni fergeteg. Több ezer kilométerre viheti a légáramlat a sivatagi homokot Fotó: FREEMAN-ANA Forrás: Europress/AFP/Freeman Ana

Megbízható műszeres mérési adatok az 1880-as évek óta állnak rendelkezésre, azóta a globális átlaghőmérséklet csaknem egy Celsius-fokot emelkedett. Ez a melegedés döntően az elmúlt tíz-tizenöt évben történt, és térbeli eloszlása sem egyenletes: a sarki területek melegedése többszöröse az alacsonyabb szélességek hőmérséklet-változásának. Az éghajlatváltozással összefüggően változó légköri szállítási mechanizmusok következtében egyre több esetben észlelhetők porviharok a magasabb szélességi területeken. Más szavakkal: a sarkvidéki területek gyors felmelegedése miatt átalakuló magaslégköri áramlások kedveznek az Afrikából északi irányba történő porszállításnak. Ennek egyértelmű következménye az izlandi és más európai térségek porviharos eseményeinek egyre gyakoribbá válása.

– Korábbi kutatásaink során elsősorban a hazai viszonyokra koncentráltunk, a hazánk területén 1979–2018 között azonosított 218 szaharai porviharos eseményt vizsgáltuk. Meghatároztuk ezek meteorológiai hátterét, a porszállítás útvonalát, a lehetséges forrásterületeket, a kiülepedett por mennyiségét és szemcseméretét; valamint mindezek időbeni változását. Ezek vizsgálatakor figyeltünk fel az Izlandon is tapasztalható mechanizmus egyre dominánsabb szerepére – tájékoztatott Varga György, a CSFK FTI tudományos főmunkatársa, aki Holman-Gresina Fruzsina tudományos segédmunkatárssal, valamint cseh és izlandi társszerzőkkel az izlandi folyamatokról számoltak be.

A szigetország 44 ezer négyzetkilométernyi területe sivatag, vegetáció­tól csaknem teljesen mentes száraz térség. Ennek mintegy fele homoksivatag, a többi jeges-köves térség, de a porkibocsátás szempontjából szintén aktív. Izland évi átlagban 135 porviharos napjával Európa legnagyobb porkibocsátó régiója. A saját por mellett délről is tetemes terhelés érkezik. Az elmúlt másfél évtizedben azonosított tizenöt esemény jól mutatja, hogy a Szaharától több ezer kilométeres távolságra is eljuthat a finomszemcsés ásványi por. Sőt a Reykjavík térségében begyűjtött porszemcsék elemzéséből kiderült, hogy nem csupán finomszemcsés, maximum néhány tíz mikron átmérőjű por jut el ilyen távolságokra, ahogy korábban gondolták, hanem nagyszámú, száz mikront is meghaladó szemcsék is. A tizedmillimétert meghaladó átmérőjű ásványi porszemcsék a földi energia-háztartásban ellentétes szerepet töltenek be: a finomszemcsés por hűtő hatásával szemben melegítik a légkört.

Szudáni fergeteg. Több ezer kilométerre viheti a légáramlat a sivatagi homokot
Fotó: Europress/AFP/Freeman Ana

– A téli porviharok gyakoriságának a növekedése a hegyvidéki területeken lehet különösen érdekes. Idén is bejárta a sajtót, hogy a szaharai por kiülepedése oly mértékű lehet, hogy a hóval és jéggel fedett régiók képe napokra átalakulhat. A Pireneusokat és az Alpokat befedő szaharai porról készült felvételek utópisztikus táj képét nyújtották. A felhalmozódott por a havat bekoszolja, az nem veri vissza a napsugárzást, hanem elnyeli, emiatt gyors olvadások is kialakulhatnak. Az egyre fokozódó dél–északi áramlások következtében elsősorban a téli időszakokban számítunk a hazánk területét is érintő szaharai porviharos események gyakoriságának és intenzitásának a növekedésére – vázolta a lehetséges folyamatokat Varga György.

Izland esetében a sivatagi porszennyezés továbbra sem jár komolyabb következményekkel, Európa déli térségei­ben azonban más a helyzet. A légköri por koncentrációja az egészségügyi határértéket is átlépheti.