A tanulmány szerzői azt találták, hogy a TikTok-diagnózis legnépszerűbb ADHD-videói nagyon népszerűek voltak, közel félmilliárd megtekintéssel.
A legtöbb videó azonban nem hivatkozott forrásra, és csak minden ötödik tartalomkészítő osztotta meg hitelesítő adatait a videóban.
Valamivel több mint egyharmaduk felsorolta őket a TikTok profiljában is. Azoknak a tartalomkészítőknek a 83,6 százaléka viszont, akik a videóikban nem jelöltek meg ellenőrizhető külső forrást, saját megélt tapasztalataikra hivatkoztak, míg 13,1 százalékuk életvezetési tanácsadóként nyilatkozott. A tartalomkészítők 1,6 százaléka számolt be arról, hogy terapeuta vagy tanácsadó de anélkül, hogy az ezt alátámasztó képzettségükre hivatkoztak volna és csak 1,6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy képesítéssel rendelkező mentálhigiénés dolgozók. A kutatók szerint egyik felhasználó sem számolt be arról, hogy PhD, PsyD vagy MD diplomával rendelkezne. Az alkotók körülbelül fele reklámozott termékeket vagy kért valamilyen anyagi ellentételezést.
Milyen veszélyeket rejt a forrás nélküli információk terjedése?
Az öndiagnosztizált emberek sokkal gyakrabban nézték a pszichológusok által legalacsonyabbra értékelt TikTok-diagnózis videókat, mint azok, akik szakorvosi klinikai diagnózissal rendelkeztek. Dr. French szerint ez „érdekes, de potenciálisan aggasztó” jelenség. „Úgy tűnt, hogy a diagnosztizált csoport jobban képes különbséget tenni az információ minősége között, míg az öndiagnosztizáltak nem voltak képesek erre” – mondta Nottinghami Egyetem tudományos főmunkatársa, akit az Euronews Health idéz. A tanulmány korlátai közé tartozik, hogy a vizsgálati alany egyetemi hallgatók pszichológiai tanfolyamon vettek részt és többnyire nők voltak, a külső szakértők ezért óvva intenek az eredmények általánosításától.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!