TikTok-videók hatására a fiatalok majdnem fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása. A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalok sok esetben hajlamosak minden kétely nélkül tekinteni az online tartalmakra.
Nem létező betegségek miatt szoronganak a fiatalok?
Az NMHH a kutatás részleteiről elárulta, 127 középiskolás és egyetemista fiatalt kértek fel arra, hogy értékeljenek egy rövid, TikTok-szerű videót, amelyben a kutatók álinfluenszere egy fiktív mentális betegség, az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél. A kutatás olyan általános érzéseket címkézett a kitalált betegség tüneteiként, amelyeket a fiatalok a sajátjuknak érezhettek: például a túlzott bevonódás a közösségi médián zajló folyamatokba, a fokozott érzelmi reakciók az interneten történtekre, valamint az online és offline identitás keveredése.
A felmérés azt vizsgálta, hogyan hatnak az efféle, az interneten terjedő tartalmak a fiatalokra, diagnosztizálják-e magukon vagy másokon a kitalált betegség tüneteit a megtekintett videó hatására, valamint hogy kialakul-e bennük álbetegségtudat.
„Manapság számtalan, valamilyen mentális betegséget ismertető videó található a közösségi médiában, ám ezek minősége és megbízhatósága sokszor megkérdőjelezhető, a pszichológusok mégis egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy teljesen egészséges serdülők orvosi kontroll nélkül, kizárólag az interneten terjedő információkra támaszkodva mentális betegségekkel, például autizmussal vagy ADHD-vel diagnosztizálják magukat” – közölték.
A kutatás eredményei rámutattak: a fiatalok majdnem fele, 44 százaléka elhitte a VIDZ létezését, és azonosítani tudta magán vagy másokon a „tüneteket”, 30 százalék azonban egyáltalán nem hitte el az „átverős” videóban hallottakat.
„Ez arra utal, hogy a fiatalok gyakran hajlamosak elfogadni az online térben megjelenő információkat anélkül, hogy kritikusan elemeznék azokat, valamint hogy nagyobb az esélye a téves öndiagnózisnak, ha érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, illetve ha nem rendelkeznek megfelelő egészségügyi alapismeretekkel” – hívták fel a figyelmet.
Segíteni kell a fiktív edukációs tartalmak kiszűrését
A hatóság szerint a jelenség alapján az online terjedő káros tartalmak körét indokolt lehet kiterjeszteni az edukációs célúnak láttatott, valójában azonban kifejezetten félrevezető, álhíreket terjesztő videókra, és segíteni kell a felhasználókat az ilyen tartalmak felismerésében.
Az egyes mentális betegségekről, zavarokról az interneten található, gyakran félrevezető, szenzációhajhász információk hatására a fiatalok ugyanis túlzásba vihetik az online egészségügyi tartalmak fogyasztását, ami betegségszorongást alakíthat ki bennük.
A tanulmány szerint a résztvevőket elsősorban a megismert információk kritikátlan elfogadása vezette álbetegségtudatra, de az sem volt ritka, hogy bizonyos szakértői külsőségekre támaszkodtak, azaz a megismert információk ellenőrzésénél egyszerűbbnek látja meggyőzni magát az alapján, hogy a szakértőnek látszó forrás, például egy szakorvosnak beállított tiktokker igazat mond, hiszen „szakavatott” ember.
