A nemzeti megmaradás nyolc pontja

Érdeklődéssel hallgattam június 27-én az Erkölcsi értékrend a politikában címmel tartott demonstráción elhangzott beszédeket és a Nemzeti Szervezetek Szövetsége megalakulásának bejelentését. Valóban előre vinné az ország ügyét, ha azok a magukat nemzetinek valló szervezetek, amelyek közös erkölcsi elveket (értékrendet), és ezen alapuló közös politikai célokat követnek, összehangolnák tevékenységüket.
Hangsúlyozni kell a közös erkölcsi elveket és az ezen alapuló közös politikai célokat, hiszen már Rákóczi idejében – akinek szobra előtt demonstráltunk – mind a kurucok, mind a labancok azt hangoztatták, hogy az ő cselekvésük szolgálja a nemzet javát, és azóta sem lehet a szervezetek neve alapján megállapítani, hogy ki akarja kuruc módra, és ki labanc módra szolgálni a nemzetet.
Az erkölcsre, akár a keresztény erkölcsre való hivatkozás sem elegendő. Talán elég, ha itt csak egyet emelek ki a gazdag történelmi példatárból. Szent Bertalan éjszakáját, amikor a keresztény erkölcsöt hangoztató Medici-párt lemészárolta a hugenottákat, akik a két keresztény áramlat összebékélését megpecsételni hivatott dinasztikus esküvőre sereglettek össze Párizsban.
Javaslom, hogy ne csupán a nemzeti jellegre utaló nevük, hanem az aktuális nemzeti sorskérdésekhez való viszony alapján fogjanak össze azok a szervezetek, amelyek egyetértenek az alábbi követelésekkel.
Az Országgyűlés hozzon vagy az ellenzék kezdeményezzen:
1. Határozatot, amely kötelezi a kormányt, vonja vissza a magyar fél hozzájárulását az EU brüsszeli hatóságával A tőke szabad áramlása fejezet keretében a földről kötött paktum azon pontjaitól, amelyek folytán a földbérlet a csatlakozási szerződés pillanatában, a földtulajdonlást pedig néhány évvel később liberalizálni kell. Mert ezzel megnyílnék a lehetőség arra, hogy a külföldi nagytőkések a csatlakozást követően akár hónapok alatt megszerezzék a teljes magyar föld fölötti rendelkezési jogot 50–90 évre. Majd néhány év múlva – a bérlő elővételi joga alapján – a tulajdonjogot is, tőkés nagybirtokká alakítva a magyar mezőgazdaságot.
2. Törvényt, amely kötelezi a kormányt, hogy záros határidőn belül szerezze vissza magyar közhatalmi tulajdonba a közüzemeket, amelyek külföldi magán- és állami tulajdonlása az elemi ellátás szintjén kiszolgáltatottá teszi a magyar lakosságot.
3. Törvényt, amely megtiltja a kormánynak, hogy belépjen az Európai Monetáris Unióba, mivel ez lehetetlenné tenné, hogy az Országgyűlés és a kormány megvédje a magyar vállalkozókat, gazdákat és fogyasztókat attól, hogy a multik az ő kárukra visszaéljenek erőfölényükkel.
4. Törvényt, amely az MNB-t az Országgyűlés által meghatározott gazdaságpolitika ellenőrzött eszközévé teszi, melynek minden tevékenységét, különösen monetáris politikáját az Állami Számvevőszék ellenőrzi, és amelynek ténykedései – az alkotmány 61. § (1)
bekezdésének megfelelően – nem titkosíthatók. E törvény folytán újból állami pénzkibocsátással lehet és kell biztosítani azt a mindenkori pénzmennyiséget, amely az árucsere lebonyolításához, a gazdaságos beruházásokhoz és az indokolt közkiadásokhoz szükséges anélkül, hogy ez kamatfizetéssel terhelné a költségvetést
és ezen keresztül az adófizetőket a pénzvilág javára;
5. Törvényt a csaláson alapult, úgynevezett „államadósság-átvállalás” hatálytalanítására, amely átváltás az úgynevezett „nullás állomány” kötvényesítésével hat évre évi tetemes kamattal terhelte meg az állami költségvetést (és ezzel az adófizetőket) a pénzvilág javára;
6. Törvényt, amely kötelezi a kormányt a forintban kibocsátott kötvények állományának lényeges csökkentésére, felhasználva azt a lehetőséget is, hogy érvényteleníttessenek azok a kötvények, amelyek adóelkerülés vagy más törvénysértés útján keletkezett vagyonokat testesítenek meg. E törvénnyel, tovább népszavazáshoz kell kötni az államadósság újabb kötvények kibocsátásával vagy más módon való növelését;
7. Törvényt, amely megvédi a még megmaradt magyar munkahelyeket a multik pillanatnyi profitmaximáló földrajzi átcsoportosításaitól, illetve a magyar önállósodás miatti ilyen típusú ellenlépéseitől;
8. Törvényt a pótmagánvád intézményének visszaállítására, aminek révén a közt megkárosító bűnözők akkor is bíróság elé kerülhetnek, ha az ügyészség politikai nyomásra nem indít eljárást.
A szerző a Fennmaradás Műhely szakértője