A családon belüli erőszakról

2002. 11. 15. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hetek óta jelennek meg cikkek a sajtóban a családon belüli erőszak témakörben. A hírek szerint a szakminisztérium hamarosan törvénytervezetet nyújt be, amely törvényben többek között bevezetnék a családban erőszakot alkalmazó férjjel szemben a távoltartás jogintézményét. Eszerint az „agresszív” családtagot – akár hónapokra is – eltiltanák attól, hogy családjával érintkezzék.
A család a mai modern életszemlélet szerint is a nemzet legkisebb és legfontosabb egysége, amelyben a jövő generációja, a fiatalság nevelése történik. A jól működő család szeretetközösség, amelyet minden esetben meg kell védeni. Ahol a szeretet megszűnik, a közösség megbomlik, a család válságba kerül. Ezekben a családokban fordul elő végső esetben az erőszak, amelynek minden formája elítélendő, az ellene való küzdelem teljes mértékben indokolt, függetlenül attól, hogy férfi vagy nő követi azt el.
Úgy vélem azonban, a családban az erőszak csak okozat, a család válságának végső kiteljesedése, ezért mindenekelőtt az ahhoz vezető okokkal kell foglalkozni.
Elsőként az alkoholizmussal, amely a legtöbb esetben a bajok forrása, és amely sajnos ma már nemtől független, másodsorban az aszszonyok sok esetben súlyos szereptévesztésével, amely a házasságok megromlásában komoly szerepet játszik.
E kérdés kezelésében szükségesnek és igen fontosnak tartom a családterápiás szolgálatok működését. Ilyen szolgálatok már szép számmal működnek egyházi és civil keretek között. Ha pedig a házastársak kapcsolata véglegesen megromlik, el kell válni. Azonban azt kijelenteni, hogy a családokban előforduló erőszakot kizárólag a férfi követi el, nem felel meg a valóságnak, hiszen női agresszivitás is létezik. Szomorú példa erre a napokban történt szörnyű hatvani családi tragédia. Előre megjósolható az is, hogy a – kizárólag a férfival szemben alkalmazandó – távoltartás elrendelése semmilyen eredményre nem fog vezetni. Naivitás ugyanis azt várni, hogy egy családját bántalmazó alkoholista férfi három hét távollét után megjavul és megbánást tanúsít.
Amennyiben a családon belüli erőszak ügyében valóban készül törvénytervezet, és az a parlament elé kerül, nehéz helyzetben lesznek a pártok képviselői, hiszen a témakör megítélése nagy körültekintést igényel. Felmérések ugyanis valószínűleg igazolnák azt a feltevésemet, hogy az erőszakos cselekedetek túlnyomó százalékában az ok az alkohol, az alkoholizmussal és annak kezelésével azonban mostanában kevesebbet foglalkoznak. Vizsgálni kellene, hogy a hajléktalanok 70–80 százaléka miért férfi, milyen családon belüli erőszak lökte őket az utcára? Vajon a nők milyen mértékben felelősek a családokban kialakult válságért?
Végül pedig úgy vélem, hogy a törvénytervezet tartalma és elsősorban elnevezése lejáratja a család intézményét, mert azt sugallja, hogy a család az erőszak forrása. Ez pedig nem lehet egy társadalom célja. Ezért javaslom a családon belüli erőszak elnevezés helyett otthoni, vagy lakáson belüli erőszaknak nevezni ezt a cselekedetet.
A szerző az Asszonyok a Nemzeti Egységért mozgalom elnöke

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.