A Napút 2003/8-as számát én vezettem be. Iniciáltam, mondhatnók. A borító belső lapján, az Előtér rovatban jelent meg írásom – Két elem: a föld és az ég. E szám tudniillik Csillagközök címszó alatt a magasságos kozmoszról és a mélységes glóbuszról szól. Amúgy nem a legszigorúbb természettudomány, hanem inkább a szent misztikum és a profán mágia tinktúraszerű hagymáza járja át. Épp ezért úgy tartottam számon, hogy akad benne gondolkodnivaló. Azaz nem csupán megelőlegezni kell, amiként a bizalomnak kijár, hanem majd olvasni is. Az ólomsúlyú tanulmányok közül különösképp egy hagyott bennem maradandó nyomot, az, amelyik a világ Juhász Ferenc által törésre ítélt gyémánttengelyéről elmélkedett historikusan visszatekintő jelleggel, igen ám, csakhogy ennek a tanulmánynak volt egy nagy hibája: első rész. Így végig se olvastam, gondolva, eljön az idő, megszerzem a második részt is, hisz mi sem gyötrőbb a kíváncsi elme számára, mint a félbehagyottság. Nos, e pillanat a minap eljött: a Napút szerkesztőségében költségkímélő módon, Szondi György és Balázs Ilma kegyelméből végre hozzájutottam a 2003/9-es számhoz, mely tartalmazza az áhított második részt. És ekkor ért a döbbenet, merthogy a tanulmány, mely egy kerek esztendőn keresztül nem hagyott nyugodni, kísértett hívogatólag, s ékítette magát bennem a szellem helyrajzi számával, nos, e tanulmány Bácsfi Diána „Axis mundi 1,2. A centralitás a homo mythologicus gondolkodásában” című műve. Azé a Bácsfi Diánáé, igen. Jól tetszettek hallani. Senki se téved, és az őrület mégis kövér.
A karlendítést egy kézlegyintéssel elintézni felettemód könnyű dolog. Kiskerék út, nagykerék út. Szvasztika, horogkereszt. A forgószelek féltekénként váltják forgásuk irányát, óramutatóval szemben vagy ellenkezőleg. Minden bonyolultabb. A megcsalt sátán a mélységből kiált hozzád, Uram. Tanulság mi fán terem? Mi tanulság adódhat abból, hogy a karlendítős lány lendület előtti munkái értéket hordoznak? Talán az, hogy a sötétség is sokszínű. Nemcsak a fehér fény bontható színekre. A sötétségnek is van saját szivárványa. Sötétség szivárványa, borzongás a neved.
A szerző író
Kedves pályázók, akik jelentkeztetek a TISZA Párt álláshirdetésére: csúnyán elbántak veletek, úgy tűnik!