Egyensúlyőrző gazdasági növekedés, szigor a költségvetésben, csökkenő államadósság és hiány, az államháztartás átalakítása – 2002-ben Medgyessy Péter, 2004-ben pedig Gyurcsány Ferenc ígérte ezt a választópolgároknak, az elmúlt négy év gazdasági adatai azonban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Az Országgyűlés által elfogadott költségvetési célokat egyetlen évben sem sikerült tartani, hazánk folyamatosan és lényegesen többet költött bevételeinél, így a gazdaság a szocialista–szabad demokrata kormánykoalíció idején elsősorban adósságból növekedett. A Magyar Nemzeti Bank adatai értelmében 2002-től hazánk valamennyi adósságmutatója folyamatosan és gyors ütemben romlott.
Az államadósság tekintetében nemcsak annak összege, hanem a bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya is megemelkedett, ennek eredményeként pedig 2004-ben újra átléptük a maastrichti kritériumokban meghatározott hatvanszázalékos plafonértéket. A túlköltekezés miatt az idén az adósság további növekedésére lehet számítani: az Európai Bizottság erre az évre immár 63 százalékos, 2007-re pedig 63,2 százalékos adóssággal számol. Ennél is pesszimistább a világ vezető hitelminősítő intézete, a Standard and Poor’s, amely a növekvő kormányzati elkötelezettségek miatt 2009-re 69 százalékos adósságrátát is elképzelhetőnek tart. A jelenlegi magyar államadóssági mutatószám egyébként a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok között „elsőséget” biztosít hazánknak.
Az ország költségvetésének forint- és devizaadóssága 2005. december végén 12 744 milliárd forintra rúgott, azaz 2002. május óta több mint ötven százalékkal nőtt az államadósság mértéke. Mindez azt jelenti, hogy az egy főre eső államadósság immár meghaladja az 1,27 millió forintot. A folyamatosan duzzadó államadósság kamatai eközben óriási terhet jelentenek a költségvetésnek, amely csakúgy mint tavaly, az idén is több mint 800 milliárd forintot kénytelen kamatfizetésre fordítani.
Eladósodottságunk mértékét érzékelteti, hogy nemzetgazdaságunk GDP-arányos nettó külföldi adóssága immár megközelíti az 1995-ben mért szintet: ez az adat a három évvel ezelőtti 16,5 százalékos szintről tavaly már 28 százalék fölé emelkedett, miközben a Horn-kormány második évében ez az adósságráta 31,8 százalék volt. Az eladósodás a háztartásoknál is érzékelhető, a legfrissebb becslések szerint jelenleg mintegy 300 ezer forintos adósságteher esik egy főre, s a háztartások egyharmada megtakarítással nem rendelkezik. Négy év alatt nem történt előrelépés az államháztartás átalakításában sem, jóllehet a reformokra és a takarékos államra a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány egyaránt ígéretet tett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a közigazgatás többször kilátásba helyezett karcsúsítása ellenére a rendszerváltozás óta most működik a legtöbb minisztérium: a kancellária mellett 17 miniszter dolgozik. 2002. évhez viszonyítva ötezerrel több köztisztviselő és ezeregyszázzal több közalkalmazott van munkaviszonyban.
2002 óta a kormánykoalíció egyetlen államháztartásihiány-előirányzata sem teljesült. A deficit kiugróan nagy növekedésére még a választási évben került sor, ám ezután sem sikerült kellő mértékben mérsékelni a deficitet, amely tavaly újra növekedésnek indult. A gazdaságkutatói és jegybanki előrejelzések értelmében az idén a hiány további növekedésére, illetve magas szinten történő stagnálására lehet számítani a folytatódó túlköltekezés miatt.
A hiánycélokról, illetve az euró bevezetéséhez szükséges többi követelményről szóló programjaink közül egyet sem sikerült teljesíteni: a 2003-as előcsatlakozási programban, a 2004. májusi, majd a 2004. decemberi konvergenciaprogramjainkban leírt célok rendre elbuktak, az azokban megfogalmazott mutatókat nem tudta végrehajtani sem a Medgyessy-, sem pedig a Gyurcsány-kormány. A tavaly decemberben benyújtott újabb programot az Európai Bizottság már a tervezés szakaszában elégtelennek találta, mivel a jelentés csak célokat fogalmazott meg Brüsszel felé, a hiány lecsökkentésének stratégiájára azonban már nem tért ki.
Hitelességi problémák azonban nem csak a felzárkózási programjainkkal kapcsolatban merültek fel, az EU a magyar költségvetési kimutatásokat illetően is többször aggályainak adott hangot, így például megállapította, hogy az autópálya-építés kiadásait nem lehet kivenni a közkiadások elszámolásából. A magas hiány miatt 2004 júniusában az Európai Bizottság eljárást indított hazánk ellen, s mivel a hiányt és az államadósságot azóta sem sikerült csökkenteni, az eljárás továbbra is folyamatban van.
Füstbe ment tervnek bizonyult a Medgyessy Péter által meghirdetett 2008-as magyarországi euróbevezetés is. Az uniós valuta bevezetésére vonatkozó céldátum Draskovics Tibor pénzügyminisztersége alatt ugyan 2010-re tolódott ki, ám az elmaradt reformok és a kiugróan magas hiány miatt a legtöbb hazai és nemzetközi elemző intézet immár 2013-as vagy 2014-es euróbevezetést tart valószínűnek Magyarország esetében.
Az államháztartásra vonatkozó szomorú tényeket hazánk leminősítései igazolták vissza: tavaly Európa legnagyobb hitelminősítő intézete először januárban, majd decemberben sorolta hátrébb a magyar adósságot, ez év januárjában pedig a világ legrangosabb hitelminősítője, a Standard and Poor’s rontotta negatívra adóskockázati besorolásunk kilátásait.
origo.hu
Mit titkolnak Magyar Péterék?
