Kampánytükör

&#8222;Arra kérlek benneteket, hogy alávalót és durvát, igaztalant és hamist, személyesen bántót és tisztességben sértőt sem szóban, sem írásban, sem újságban, sem könyvben ne kövessetek el.&#8221; <br/>(Gyurcsány Ferenc)

OSSZIÁN
2006. 02. 02. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Blikk Siklós Mária építészt kérdezi a hatvanhét áldozatot követelő chorzówi csarnokomlás apropóján. A Nemzeti Színház tervezője türelmesen sorolja a laikus érdeklődésre a szakmai evidenciákat statikáról, szabványokról és tervezésről, míg az utolsó interjúkérdéshez nem érnek. „Nálunk a SYMA-csarnok ilyen szerkezetű. Kell tartanunk hasonló balesettől?” A dialógus a potenciális katasztrófáról történetesen aznap folyik, amikor a SYMA-csarnokban kiemelt politikai rendezvény zajlik. Orbán Viktor tart országértékelést…

Avar János az ATV Újságíróklubjában rosszalló megjegyzést tett a Martonyi-féle rendezvény zárására: „S a végén eléneklik a székely himnuszt, aminek Bukarestben nyilván nagyon örülnek.” A külpolitikai szakíró jól sejti: nyilván tényleg nagyon örülnek. A székelység, a Székelyföld pillanatnyilag Románia szerves része, amelyet a többi romániai választópolgárral és tartománnyal együtt értelemszerűen az ország fővárosában, Bukarestben képviselnek. Így európai demokráciához illő módon feltehetőleg valóban örülnek, ha az országimázst népszerűsítő dal – amely Erdély fennmaradásáért könyörög Istenhez – a köztársaság határain túl is figyelmet kelt. Akik viszont nem örülnek, azok nyilván szélsőjobboldali román nacionalisták és soviniszták, akiknek Avar valószínűleg nem akar a kedvükben járni. Ugye, így van?

Mónika-show-hoz hasonlította Orbán Viktor országértékelését Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök. Ezzel ifjabb párttársa, Gusztos Péter nyomdokaiba lépett, aki viszont Medgyessy Pétert nevezte „politikai Anettkának”. Medgyessy meg az SZDSZ-ről vélte úgy, hogy „a sajátos szexuális szokásúak, a másság pártja”. Ó- és új generáció, Kuncze és Gusztos között nincs túl nagy eltérés az úgynevezett liberális vezérkarban. S ennyi anettkázás és mónikázás után most már azt is tudjuk, miféle sajátos szexuális szokásúak dominálják a pártot. A macsók.

A kormányfő azt ígérte, nem tesz kampánybejelentést parlamenti országértékelésén – mégis bejelentett egy vállalkozói bankot. Ismerjük a klasszikus mondást: mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest! Később kiderült, hogy az új bank a régi MFB, ami miatt annyit csepülték az Orbán-kabinetet. Az exbankár Medgyessy már irodalmi pályára lépett, de Gyurcsány elirigyelte tőle az eposzi jelzőt: végre ismét van bankárkormányunk.

Batiz András kormányszóvivő Nomentana-ügyben ekként próbálta magyarázni, hogy Gyurcsány Ferenc miért a Magyar Nemzet kiadóját perli be a kormányfő korábbi fantomcégéről szóló, tényfeltáró cikksorozat miatt: „A lap egyetlen munkatársa sem merte nevével vállalni a megjelentetett, alaptalanul vádaskodó cikkeket.” A büszke és bátor baloldal kormánya ezúttal is melléfogott. Gyurcsány tájékozatlansága csupán bántó műveltségi hiány, értelmiségi blamázs; Batiznak viszont – korábbi fókuszos újságírói múltjából kiindulva – tudnia illenék, hogy a sajtó világában létezik a „szerkesztőségi cikk” intézménye. Bizonyos fajsúlyos közleményeket – beleértve akár a vezércikket is – a szerkesztőség annyira kiemeltnek ítél, hogy nem jelölik az írás szerzőjét vagy szerzőit, mert ezzel is növelni kívánják a cikk jelentőségét. Ez esetben az anonimitás nemhogy „gyávaság” volna, hanem épp ellenkezőleg: a kollektív felelősségvállalás jele. E felfogást leginkább a Spiegellel szokás összefüggésbe hozni; Magyarországon a már megszűnt Köztársaság című lap követte leghívebben. E módszerrel alkalmanként lapunk is élni szokott, de rendszeres szerkesztőségi cikkek jelennek meg például a Magyar Hírlapban, a Magyar Narancsban és a Heti Válaszban is. Ha a hivatalból bátor Batiz nemcsak könyvet, hanem újságot is írt volna (vagy legalább olvasna), bizonyára találkozott volna ezzel a jelenséggel…

A világbajnoki bronzérmes női kézilabda-válogatottat fogadta kedden Lamperth Mónika belügyminiszter. Mielőtt olvasóink értetlenkednének, hogy miféle alantas választási fogás ez, szögezzük le: miután Gyurcsány sportminiszterként megbukott, és Medgyessy ki akarta rakni a kormányból, az új kormányfő nyom nélkül felszámolta a sportminisztériumot, kudarcainak színhelyét; és hozzácsapta a belügyhöz, a rendőrség, a tűzoltóság meg az önkormányzatok mellé. Ám a hírnek itt nincs vége. Az aranykezű lányok ajándékot is hoztak: Lamperth névre szóló világbajnoki mezt nyújtottak át a miniszter asszonynak, aki az ereklyét jótékony célra ajánlaná fel. Jótékonysági árverésre eddig világklasszisok ereklyéit volt szokás felajánlani, de egy ezrest ezúttal nekem is megérne. Valahányszor rápillantanék a vitrinben, felvidulnék tőle, amint elképzelem, hogy Lamperth „I am” Mónika bevetődve, a levegőben úszva megcélozza a kaput. A krónika hozzáteszi még, hogy „az eseményről igazoltan hiányzott Siti Eszter klubelfoglaltság és Tóth Tímea betegség miatt”. Igazán szép, hogy nem állították elő őket bilincsbe verve…

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.