Ötven fő – szerda reggel már ennyi áldozata volt az október utolsó napjaiban a bukaresti Colectiv klubban bekövetkezett tűzesetnek. A tragédia komoly változásokat hozhat – pontosabban már hozott is – a román társadalomban: miután napokon át tízezrek mentek az utcára a nagyobb városokban és Bukarestben, megbukott a kormány, több embert letartóztattak a tűzrendészeti szabályok megsértése és hivatali visszaélés miatt, és elkezdték az összes szórakozóhely, illetve tömegrendezvényre alkalmas helyiség biztonsági felülvizsgálatát. És ami talán a legfontosabb: megdőlt egy tabu a romániai ortodox egyház mindenekfelettiségét illetően.
Induljunk el egy kicsit korábbról! Miközben a rendszerváltás előtti Romániában szó szerint üldözték az egyházakat, volt egy kivétel: a többségi ortodoxok. Ők megkötötték a maguk kompromisszumát a hatalommal, papjaik gyakran együttműködtek a hírhedt Securitatéval, és a jó kapcsolat megmaradt az úgynevezett forradalom után is a baloldali erőkkel. A papok sokszor kampányoltak a szociáldemokraták mellett, és a központi hatalom az úgynevezett hagymakupolás honfoglalás jegyében az ortodox egyházat használja fel arra, hogy a tömbmagyar vidékek szimbolikus tereit elfoglalja. Az elmúlt huszonöt esztendőben ezrével épültek vadonatúj templomok, monostorok, kápolnák Erdélyben: magyarlakta települések főtereire, nagy forgalmú helyekre, más felekezetek elhagyott templomainak helyére – akkor is, ha az adott térségben nem voltak hívők, akik a templomot és annak papját eltartanák. A beruházások mind a romániai adófizetők pénzéből folytak, és az állam nem volt szűkmarkú akkor sem, amikor például a székelyföldi ortodox püspökséget kellett megajándékozni addig köztulajdonban lévő szállodával, földterülettel, egyéb javakkal.
A románok előszeretettel nevezik magukat Európa egyik legvallásosabb népének, ezért a folyamat a többségi nemzetnek nem szúrt szemet. Nem nagyon zavarta őket az sem, hogy közben mérhetetlenül gazdagodott a papság – a vezetők méregdrága luxusautókkal jártak, aranyóra villant a papi ruha alól, s mivel nem kellett adót fizetni, mindenféle, az egyházi tevékenységgel nehezen összeegyeztethető vállalkozásba fogtak: ingatlanirodák, taxitársaságok és ki tudja, mi minden más nőtt ki a BOR (ez a román ortodox egyház román nyelvű elnevezésének betűszava) üzleti birodalmában. És persze Bukarestben zajlik a megaprojekt, az euró-tízmilliókba kerülő Nemzeti Megváltás katedrálisának építése, amely – minő véletlen – Ceausescu megalomán elképzelése, a brutális méretű Nép Háza közvetlen szomszédságában emelkedik majd.