Unokaszülők

Nem gondolnám, hogy a parlamentben kell legyártani a női önmegvalósítás receptjeit.

Ha én konzervatív politikus lennék, semmi esetre sem adnék tanácsot nőknek úgy, hogy egyéni élethelyzetüket nem ismerem. Nem az otthonmaradásukat forszíroznám, hanem számon tartanám, mire van igényük: arra-e, hogy félállásban tovább dolgozhassanak, vagy ha hazaviszik a munkát, amelyhez félórás megbeszélésre be kell menniük, akkor a munkahelyükön legyen egy szoba, ahol megetethetik a gyereküket. Nem gondolnám, hogy a parlamentben kell legyártani a női önmegvalósítás receptjeit. Rájuk bíznám a döntést, mire büszkébbek, a gyerekükre vagy a munkájukra. Sőt, igyekeznék ellesni tőlük, miért kiegyensúlyozottabbak, mint a túlfeszült férfiak. Rádöbbennék, hogy azért, mert váltogatják sikerforrásaikat: munkahelyi kudarcok után a gyerekeikben vigasztalódnak, ha pedig a gyerekük frusztrálja őket, megtalálják magukat a munkában. Mert férfiembert elbizonytalanító, kétkulacsos önmegvalósítók. Mind.