Hogy közben ismét csak a polgári oldal sározódik, az feltehetően már kevésbé érdekli a pillanatnyi haszon érdekében akár Zuschlag könyvét is megjelentető, és ezzel őt is pénzhez juttató jobboldali kiadót. Feltehetően emögött az a gondolat bújik meg: a rég lejáratódott politikus ettől még nem lesz a mi emberünk, mi csak használjuk a saját sikerünk érdekében. És onnantól nemcsak valamelyik ellenzéki párt, de akár a civilek képviseletében fellépő igazgató ellen is be lehet vetni, ha már Pukli István MSZP-s múltja miatt kénytelen amúgy is magyarázkodni.
Csak hát az a helyzet, hogy Zuschlag nem légüres térben mozog. Könyvével pénzt keres, és feltehetőleg azzal is jól jár, hogy különböző kamupártok közelében tűnik fel választások előtt – ahogy jól járhat a kormánypárt is, amennyiben szeretné szétaprózódva látni az ellene érkező szavazatokat. Ha pedig már a machiavellista elemzők számára inkább az érdek, mintsem az érték számít, megfigyelhetjük: Zuschlag érdeke gyanúsan sokszor lefedi a kormányét, egymást segítik lépéseikkel. Nem úgy tűnik, mintha a volt képviselő jobban hinne eszmékben, értékekben, mint G. Fodor Gábor, így gyanakodhatunk: valójában mégiscsak egyazon közegben érzik jól magukat a szereplők. Ott, ahol időnként felbukkanhat Kóka János is, ha az üzlet úgy kívánja, vagy Medgyessy Péter, akit tíz év után már egyenesen ki is kell tüntetni. Persze lehetőségek még vannak itt: Simon Gábort ha elszámoltatni nem is sikerül végül, egy-két jó interjút biztos tőle is lehet majd kérni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!