Jövedelem- és tűréshatárok

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az öregségi nyugdíjminimum alakulásán a legelesettebbek sorsa múlik.

2017. 02. 28. 6:40

Miközben tehát a kormányzati szereplők naponta hadarják el a kötelező kampánymaszlagot arról, mennyi mindent tesz ez a kabinet a családokért és a gyermekvállalási kedv növeléséért, érdemes egy kicsit a számok mögé nézni. Való igaz, hogy az Orbán-kabinet egyik első intézkedéseként bevezette a családi adókedvezményt, amelynek összege egy gyermek esetén 10, kettőnél 30, háromnál 100 ezer forint pluszbevételt jelent azoknak a családoknak, ahol legalább az egyik szülő dolgozik. Ezzel párhuzamosan a szintén Bajnai által 2008-ban befagyasztott családi pótlékot azóta nem emelte; ugyanennyi ideje stagnál a gyes összege, és nem mozdul a gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági határa.

Vagyis amit az egyik kezükkel adtak, azt a másikkal elvették, így éppen a legkiszolgáltatottabbakat sújtották. Ahogy ugyanis az adókedvezmény vagy a minimálbér-emelés néhány ezer forinttal megemelte a legalacsonyabb bérből élők fizetését, úgy lépte át rögtön azt a bizonyos szegénységi küszöböt a jövedelmük. Ettől fogva pedig már nem járt neki az iskolában az ingyenebéd és az ingyenes tankönyv, ahogy az Erzsébet-utalványban nyújtott évente kétszeri hatezer forintos támogatás sem, amit kizárólag gyermekruhára, tanszerre vagy élelemre lehetett fordítani. Innentől kezdve mindenért fizetni kellett, az ebédért, a könyvekért, az iskolaköpenyért, a füzetért, hiszen a család többé nem számított szegénynek.

Eközben a pénz sokat romlott: bár az utóbbi néhány évben már alig volt infláció, 2008-ban még 6,1; egy évvel később 4,2; 2010-ben 4,9; 2011-ben 3,9; 2012-ben pedig 5,7 százalékot veszített értékéből a forint. Az elmúlt kilenc év alatt tehát jelentősen kellett volna emelni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági határát ahhoz, hogy az ugyanolyan körülmények között élők számítsanak rászorulónak, mint 2008-ban. Ez azonban nem történt meg. Mára odáig jutottunk, hogy a nettó 84 ezer forintos minimálbérből élő, egyedülálló szülő gyermeke sem jogosult a kedvezményre, így az ingyenes iskolai étkezésre és a térítésmentes tankönyvre, ahogy az a kétgyermekes család sem, ahol a szülők minimálbért keresnek, mivel így már több ezer forinttal átlépik a jogosultsági határt. Hát így „tűnt el” 150 ezer szegény gyermek Magyarországon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.