Jövedelem- és tűréshatárok

Az öregségi nyugdíjminimum alakulásán a legelesettebbek sorsa múlik.

2017. 02. 28. 6:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben tehát a kormányzati szereplők naponta hadarják el a kötelező kampánymaszlagot arról, mennyi mindent tesz ez a kabinet a családokért és a gyermekvállalási kedv növeléséért, érdemes egy kicsit a számok mögé nézni. Való igaz, hogy az Orbán-kabinet egyik első intézkedéseként bevezette a családi adókedvezményt, amelynek összege egy gyermek esetén 10, kettőnél 30, háromnál 100 ezer forint pluszbevételt jelent azoknak a családoknak, ahol legalább az egyik szülő dolgozik. Ezzel párhuzamosan a szintén Bajnai által 2008-ban befagyasztott családi pótlékot azóta nem emelte; ugyanennyi ideje stagnál a gyes összege, és nem mozdul a gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági határa.

Vagyis amit az egyik kezükkel adtak, azt a másikkal elvették, így éppen a legkiszolgáltatottabbakat sújtották. Ahogy ugyanis az adókedvezmény vagy a minimálbér-emelés néhány ezer forinttal megemelte a legalacsonyabb bérből élők fizetését, úgy lépte át rögtön azt a bizonyos szegénységi küszöböt a jövedelmük. Ettől fogva pedig már nem járt neki az iskolában az ingyenebéd és az ingyenes tankönyv, ahogy az Erzsébet-utalványban nyújtott évente kétszeri hatezer forintos támogatás sem, amit kizárólag gyermekruhára, tanszerre vagy élelemre lehetett fordítani. Innentől kezdve mindenért fizetni kellett, az ebédért, a könyvekért, az iskolaköpenyért, a füzetért, hiszen a család többé nem számított szegénynek.

Eközben a pénz sokat romlott: bár az utóbbi néhány évben már alig volt infláció, 2008-ban még 6,1; egy évvel később 4,2; 2010-ben 4,9; 2011-ben 3,9; 2012-ben pedig 5,7 százalékot veszített értékéből a forint. Az elmúlt kilenc év alatt tehát jelentősen kellett volna emelni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági határát ahhoz, hogy az ugyanolyan körülmények között élők számítsanak rászorulónak, mint 2008-ban. Ez azonban nem történt meg. Mára odáig jutottunk, hogy a nettó 84 ezer forintos minimálbérből élő, egyedülálló szülő gyermeke sem jogosult a kedvezményre, így az ingyenes iskolai étkezésre és a térítésmentes tankönyvre, ahogy az a kétgyermekes család sem, ahol a szülők minimálbért keresnek, mivel így már több ezer forinttal átlépik a jogosultsági határt. Hát így „tűnt el” 150 ezer szegény gyermek Magyarországon.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.