A Magyar Nemzet oldalain is többen leírtuk azt a meglátásunkat, hogy a trianoni károkozás kijavítását kizárólag területi autonómiával, vagyis a közigazgatási határok átrendezésével lehet elérni. Tegyük hozzá rögtön, ez a lehető legnehezebb út, mégis ezen kell végigmenni, még akkor is, ha a lehetőségre jelenleg szinte semmi esély sincs. Elsősorban azért nincs, mert az anyaországban sincs meg hozzá a társadalmi egység, ami ezt támogatná. De a szlovák, ukrán, román, szerb területen élő magyarok is igen nehezen mernek megmozdulni jogaik érvényesítése érdekében, érthetően. A sovinizmusukat gyakran kinyilvánító érintett államok nem, vagy nehezen tűrik a kisebbségi hangokat, de attól még a szabadságjogok makacs dolgok, főleg ha ki tudunk állni értük.
Csak az idő változtathat a trianoni helyzeten, hiszen 1990 óta egy folyamatosan változó világban élünk. Hogy az idő nekünk dolgozik-e ebben a kérdésben, ahogy Jeszenszky reméli, még nem tudni. A változás csak akkor érkezik el, ha magunk is készen állunk rá. Addig is türelmes és lankadatlan munkával kell készülnünk. A volt külügyminiszterrel annyiban viszont mindenképpen egyetérthetünk, hogy közös dolgainkat kizárólag békés megoldásokkal kell tudnunk véghezvinni. A Horthy-kormányok a fegyveres harcot is vállalták volna a határrevízió érdekében, de abban a pillanatban, ahogy lehetségessé vált a békés rendezés, rögtön elfogadták, előre látható hiányosságai és a bizonytalan következmények ellenére is. A magyarság egyik legfontosabb feladata már száz éve ennek a lehetetlen helyzetnek a békés rendezése, ami igen sok türelmet és szorgalmat igényel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!