Jobboldali erdőtüzek a baloldalon

Most, hogy kezdenek elhalkulni a brazíliai esőerdők miatti hisztérikus sikolyok, talán érdemes higgadtan és józanul kielemezni, mi is történt az Amazonas kapcsán a közösségi és az ellenzéki médiában.

2019. 08. 31. 12:00
Amazon forest fires
21 August 2019, Brazil, Sao Gabriel da Cachoeira: Smoke rises from the forest in a region of the Amazon near the Colombian border. Brazil has the worst forest fires in years. Since January 2019, fires and slash-and-burn in South America's largest country have increased by 83 percent compared to the same period last year. Photo: Chico Batata/dpa Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Most, hogy kezdenek elhalkulni a brazíliai esőerdők miatti hisztérikus sikolyok, talán érdemes higgadtan és józanul kielemezni, mi is történt az Amazonas kapcsán a közösségi és az ellenzéki médiában.

Egy- és kétbites, fél-, de inkább negyedigazságokról kell beszélnünk. Sokszor, egyre többször pedig inkább hazugságokról. Mert mi más lenne, mint hazugság, hogy az Amazonas esőerdei termelik a föld oxigénjének a húsz százalékát? A legfelemelőbb látvány minden kétséget kizáróan az Index és a 444 már-már a bájosság határán egyensúlyozó ügyetlenkedése volt. Két hete ugyanis még mindkét ballib szerkesztőségben klaviatúrák tucatjait tették tönkre. Az eszközök egyik felét a liberális könnycsatornákból kizúduló sós ízű folyam áztatta el, a másik felét meg tehetetlen dühükben verték szét, hisz vége mindennek, a világ nem tesz semmit, pedig most pusztul el, most ég porig a Föld tüdeje.

Írták. Sikították.

Azonban egy hét elteltével kénytelenek voltak könnyeiket letörölve kapitulálni, mert hála a jobboldali értelmiségieknek és újságíróknak, kiderült pár dolog. Például, hogy az az állítás, miszerint az Amazonas állítja elő a bolygó oxigénkészletének a húsz százalékát, tehát Brazíliában van a Föld tüdeje, egysze­rűen nem igaz. Hazugság. A gyertyagyújtással egybekötött földsirató szeánszok tehát véget értek, és a megszégyenült hüppögők kénytelen voltak egyre-másra megírni, hogy elnézést a tévedésért, szó sincs róla, hogy az Amazonas lenne a Föld tüdeje.

„Az Amazonas nem a Föld tüdeje” – harsogta hétfőn az Index, de a 444 sem maradt le. Soros úr blogja kedden ilyen címmel élesített egy kis igazságot (Isten tartsa meg a jó szokásukat): „Nem, az Amazonas nem a Föld tüdeje, és nem is a klímaváltozás miatt ég.” Egyedül a 24.hu és Ferenc pápa tartja még magát és folytat izzadságszagú utódvédharcokat, de ami késik, nem múlik. Bár fura módon Pető Péter főszerkesztőben valamiért több bizodalmam van, mint a katolikus egyház fejében. Ez az oxigéndolog amúgy általános iskolai tananyag, de hol vannak már azok az idők, ki emlékszik olyan jelentéktelen apróságokra, hogy hol termelődik az oxigén, különben is oktatásegészségügy. Vagy csak oktatás.

De hogy ne csak én okoskodjak, a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója, Scott Denning gondolatait is idetenném: „Az a gyakran ismételt állítás, hogy az amazóniai esőerdő a bolygó oxigénjének húsz százalékát termeli, egy félreértésen alapul. Valójában a Föld szinte teljes lélegezhető oxigénkészlete az óceánokból ered, és elég van belőle több millió évre” – írja a a Conversa­tion oldalán. Természetesen az esőerdők fontosak, természetesen pár futóbolondon kívül senki sem kerül euforikus állapotba, ha azt látja, hogy tüzek pusztítják Dél-Amerika növényzetét és állatvilágát.

De mint azt fentebb említettem, az Amazonas olyannyira nem a Föld tüdeje, hogy belélegezhető oxigén szinte csak az óceánokból származik. Egészen pontosan tengeri fitoplanktonok (vízben lebegő algák) termelik. Az atmoszféra oxigénszintje egyébként sem néhány hét vagy akár évtized alatt állt be a mai szintre, hanem évmilliók alatt. Ha holnap a komplett brazíliai esőerdő megsemmisülne, akkor sem fogyna el az oxigén, sőt ha a Föld összes szerves anyagát elégetnénk, az a bolygó oxigénkészletének kevesebb mint egy százalékát élné fel.

Most már talán látják az Instagramon nagy nyilvánosság előtt sírógörcsöt és ideg-összeroppanást produkáló celebek és influenszerek is, hogy a helyzet közel sem olyan tragikus, mint ahogy azt terjesztették, ahogy azt hitték. Hitték, mert valakik elhitették velük. És itt jutunk el a lényeghez. Mert valakik szándékosan hazugságokkal próbálták érzékenyíteni, befolyásolni és átverni a demonstratív jóemberkedésre és látvány-környezetvédelemre hajlamos aggódókat. Zárójelben jegyezném meg, hogy minden normális ember aggódik a környezetéért.

A tüzek száma és mértéke ugyanis egyáltalán nem kiemelkedő. Mondhatni teljesen átlagos. Sőt. 2005-ben kétszer ennyi tűzesetet jeleztek, de már 2016-ban is jóval több tüzet észleltek és jegyeztek fel az erre hivatott hivatalok. Azt meg már csak tényleg érdekességképpen jegyzem meg, hogy a World Resources Institute adatai láttán a Facebook-oldalamra tévedt ellenzékiek döntő többsége először a grafikon hitelességét kérdőjelezte meg, majd sosem tapasztalt mocskolódásba kezdett – valószínűleg a bolygót csak azt követően lehet megmenteni, ha e sorok szerzője először jó alaposan megkínoztatik, majd agyonlövetik, végül jelöletlen sírba dobatik. Később azzal érveltek, hogy egészen biztosan nincs összefüggés a tüzek száma és kiterjedése között. Egyrészt egészen biztosan van, másrészt azért azt a grafikont bátorkodtam a Facebook-oldalamra kitenni, mert az ellenzéki kollégák az összes cikkükben a tüzek számával érveltek a közelgő világvége mellett.

Az első hírekben szó szerint azt olvashattuk, hogy augusztusig több tüzet észleltek, mint tavaly ilyenkor, tehát mind meghalunk. Persze születtek más megoldókulcsok is: ugyan az általam megosztott grafikonon az az információ is fel volt tüntetve, hogy „tűzesetek januártól augusztusig” , de a bőszen balettosozó, habzó szájú ellenzéki trollhadseregnek ez a pár szó valamiért elkerülte a figyelmét – vigyázat, a gyűlölet látásromláshoz vezet! –, így megint hazugsággal, aljassággal, állítólagos ferde hajlamaim eltitkolásával vádoltak meg, no meg azzal, hogy minden bizonnyal kedvelem Orbán miniszterelnököt.

Pedig a helyzet nagyon egyszerű. Ami nem csalás, még csak is nem ámítás, és valami elfuserált, légből kapott összeesküvés-elmélet.

Amíg Brazíliának baloldali kormánya volt, egy büdös nyikkanás, nem sok, annyi sem hallatszott a mostaninál kétszer nagyobb erdőtüzek kapcsán. Viszont amint megválasztották a brazil Trumpnak elkeresztelt jobboldali Jair Bolsonarót, abban a pillanatban Földünk legnagyobb és legégetőbb problémájává léptek elő a szokásos átlagot egyáltalán nem meghaladó brazíliai erdőtüzek.

A hisztériát egyszerre indította el Leonardo Di Caprio, Madonna és a bukás szélén egyensúlyozó Emmanuel Macron. A hisztériaroham stafétabotját pedig hiba nélkül át is vette a többi celeb és híresség. A magyarok is. Hogy a náluk azért egy fokkal tájékozottabb ellenzéki orgánumok miért álltak az Elpusztul a bolygó nevű akció mögé? Nagyon egyszerű. Bolsonarót össze tudták kötni Orbán Viktorral, így el is készülhetett a narratíva: Orbán haverja szándékosan elpusztítja a bolygónkat. Tehát közvetetten Orbán miatt lesz vége az emberiségnek.

A tények, az adatok, a grafikonok nem számítanak, csak egy dolog fontos: Orbán megbuktatása. Ha kell, akár ilyen orbitális hazugság árán.

A független-objektív, valójában az ellenzéknek szenvedélyesen kampányoló sajtó kétszeresen is bohócot csinált magából. Először akkor, amikor a statisztikákat elhallgatva azt sugallta, hogy Bolsonaro, Trump és Orbán miatt fog elpusztulni a Föld, aztán akkor, amikor miután tiszta vizet öntöttünk a pohárba és visszavertük a támadásaikat, beismerték, hogy hazudtak a Föld tüdejéről, és finoman szólva kreatívan értelmezték és tálalták a tűzesetekről készített statisztikákat.

Résen kell lenni.

Muszáj. Mert ezek minden aljasságra képesek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.