Merthogy nagyon a miénk. Is. Magdolna létező személy volt, a film megtörtént eseményeket dolgoz fel. 1921-ben született Szigligeten, szülei uradalmi cselédek voltak. Elsőáldozásától kezdve buzgó lelki életet élt, vallásos könyveket olvasott és a szerzetesi életre érzett hivatást, de ezt a korabeli kánonjog nem tette lehetővé, mivel a szülei iratok híján nem házasodhattak össze.
Tizennyolc évesen a balatonfűzfői Nitrokémia üzemében lett munkásnő három műszakban, de meglehetősen kilógott a sorból. 1941-ben szüzességi magánfogadalmat tett, egy évvel később a Mária Kongregáció tagjává avatták.
A szeretetszolgálatban gyerekekkel foglalkozott, imádságaiban pedig azért fohászkodott, hogy fiatalon halhasson meg, és halála közelebb vigye a fiatalokat Istenhez. 1945-ben az oroszok elérték Litért, ahol akkoriban laktak, és két katona rátámadt az óvóhely előtt tartózkodó nőkre. Magdolna, amennyire tudta, védte a többieket, majd ő is menekülni próbált, de több lövéssel megölték. Az utolsó golyó a szívét találta el, ujjai egy rózsafüzért szorítottak.
A háború után Mindszenty József akkori veszprémi érsek egyházmegyei vizsgálatot indított ügyében, de a dokumentumok végül nem jutottak el Rómába. Később pedig évtizedeken át beszélni sem lehetett a mélyen vallásos munkáslányról, akit a felszabadítók gyilkoltak meg.
Az eljárás 1990-ben újraindult, de a korabeli dokumentumok hiányosnak bizonyultak, majd 2010-ben a veszprémi székesegyház irattárából előkerült egy latin nyelvű iratcsomó, ami új lendületet adott az eljárásnak. 2017-ben Márfi Gyula érsek a vatikáni szentté avatási kongregációban átadta Angelo Amato bíboros hivatalának azt a több ezer oldalas anyagot, amely részletesen tartalmazta a Bódi Mária Magdolna, isten szolgálólánya, hitvalló és vértanú életéről tett tanúvallomásokat. A kongregáció határozhat először boldoggá, majd szentté avatásáról.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!