A The Guardian brit napilap nemrégiben külön cikkel emlékezett meg arról, hogy Svédországban nem halt meg senki az előző napon a koronavírus következtében. Ismét megjelenik a nagy kérdés, igaza volt-e Svédországnak, a nyájimmunitás elérésének célját kitűző stratégiája működött-e. Eközben pedig több mint hatezer ember halt meg, mert Stockholm vezető virológusa úgy döntött, kísérletezni fog, a kormány pedig támogatta a törekvését. A világszerte sokkoló adatok láttán arra gondolhatnánk, ahogy a svéd lakosság bizalma, és az egész világé is csökken a bizarr, állatgyógyászati módszerekben bízó modell kapcsán. De ez így nem teljesen igaz.
Mindmáig rendszeresen megjelennek olyan cikkek, amelyek szerint nem szabad Svédország módszerét bírálni, és majd csak hosszú távon fog kiderülni, igazuk volt-e a svédeknek. A Politico liberális hírportál cikke is emellett érvel. Bár elismeri, hogy a számok aggasztóak, de bemutatja az egész társadalomra érvényes együttműködési kötelezettséget, azaz azt a svéd hagyományt, hogy a lakosság közösségként gondol önmagára, és nem egyének csoportjaként. A régi hagyomány ma is él valamilyen szinten, a cél pedig az, hogy a svédek a rájuk leselkedő veszélyeket úgy akarják elhárítani, hogy mindenki részt vesz a küzdelemben, legyen az háború, gazdasági válság vagy vírusjárvány. A Politico cikke kiemeli az ilyenkor mindig kiemelendő gondolatot, miszerint a baloldali-liberális kormány felnőttként kezeli a lakosságot, nem követeli meg tőlük egyszerűen szigorú paranccsal, hogy tegye meg ezt vagy azt, hanem rájuk bízza a döntést. Ez pedig az elmélet szerint sokkal sikeresebb lehet majd a jövőben.
Az együtt, egy cél érdekében közösen mozgó társadalom eszméje nem egyedi, Izrael is így tudta átvészelni a maga háborúit, de ott is a nyugati demokráciáktól alapvetően idegen, kommunisztikus-vallási ideológiai háttér szükségeltetett ahhoz, hogy az óvodásoktól a nagymamákig mindenki közösen harcoljon egyetlen cél érdekében a bölcs kormányzat vezetésével. Ha ezt az elméletet manapság bárki hangoztatja, az a baloldaltól megkapja a fasizmus bélyegét, ám ha az említett bölcs kormányzat baloldali, akkor mégis egy nagyon előremutató mozgalom képe bontakozik ki a lapokban. Akkor pedig kit érdekel, hány ember halt meg a járvány következtében, mindig lesznek olyan cikkek, amelyben védik a bizarr modellt. Portugáliával hasonlítják össze Svédországot, ahol szigorú zárlatot hirdettek. Mindkét ország tízmilliós, utóbbi hatvanezer fölötti esetszámmal és 5200 fölötti halálozási adattal rendelkezik, az ibériai állam 41 felett jár igazolt fertőzésekben, és 1500-an haltak meg. Eszébe jutott valakinek még egy tízmilliós állam Európában teljesen más adatokkal?